Döntött az MLSZ: a következő szezontól az eddigi egy helyet két U20-as játékost kell szerepeltetniük az élvonalbeli kluboknak ahhoz, hogy hozzájussanak a teljes támogatáshoz a szerencsejátékból befolyó összegekből. Azt is kijelentették, hogy a TAO-támogatással visszaélő klubokat kizárják a rendszerből.
UP-info • Ülést tartott a szövetség elnöksége, és több olyan döntést hozott, amely jelentősen érinti az utánpótlást. Az MLSZ ebben a szezonban vezette be azt a jutalmazási rendszert, hogy a szerencsejátékból befolyó pénzből nagyobb arányban részesülnek azok a klubok, melyek hazai nevelésű fiatalnak adnak játéklehetőséget. Az ülésen leszögezték: az irányelvet továbbra is tartják.
Ez azt jelenti, hogy az NB II következő szezonjától minden csapatnak két 1996. január 1-je után született játékost ajánlott szerepeltetnie. Emellett amelyik klub külföldi labdarúgónak ad lehetőséget, jelentős támogatástól esik el. Az első szabályt most az NB I-re is kiterjesztették, vagyis az eddigi egy helyett két U20-as játékos folyamatos szerepeltetésével lehet hozzájutni a támogatáshoz, melynek az összegét ráadásul ősztől megemelik.
Teljesen egyértelmű, hogy a tavaly nyáron bevezetett ajánlásnak köszönhetően nagy mértékben emelkedtek a fiatalok játékpercei az élvonalban. Tizenkilenc forduló ment le eddig a bajnokságból, tavaly ilyenkor 16 649 percet játszottak a fiatalok, ez a szám ebben a szezonban 18 százalékkal 19 605-re emelkedett. Mindezt úgy, hogy a létszámcsökkentés miatt 38 mérkőzéssel kevesebbet rendeztek. A fordulóként átlag tehát 876-ről 1032-re, míg a meccsenkénti 109-ről 172 percre növekedett.
Az eloszlás persze elég egyenlőtlen, egyértelműen kitűnik, hogy mely kluboknak számít a plusz bevétel és melyeknek nem. A két véglet: a Videotonban összesen 79, míg a Vasasban 3254 percet játszottak az U20-as fiatalok.
Közülük többen ráadásul kimondottan üde színfoltjai voltak a bajnokságnak, elég, ha csak a szombathelyi házi gólkirályra, a 6 gólos Németh Márióra; a legtöbb játékpercet (1613-at) kapó kispesti bekkre, Bobál Dávidra; a Palermóba szerződő debreceni csatárra, Balogh Norbertre vagy az Európa-bajnokságra eljutott válogatott alapemberére, a ferencvárosi Nagy Ádámra gondolunk.
Ezek tények, ugyanakkor jóval nehezebben megítélhető, hogy a pályára lépő fiatalok mindig azért kapták-e meg a lehetőséget, mert az edzésteljesítményükkel kiérdemelték, vagy inkább csak tulajdonosi nyomásra? A Haladás vezetőedzője, Mészöly Géza szerint a válasz valahol a kettő közt helyezkedik el: a formája alapján az első fordulókban nem biztos, hogy Németh megkapta volna tőle a bizalmat, de a támadó a ritmust felvéve a csapat húzóemberévé vált, vagyis már a teljesítménye miatt sem lehetett mellőzni.
Az ülésen arról is döntés született, hogy az NB III-as klubok elsőként egyösszegű, rendkívüli támogatást kapnak, a következő szezontól pedig rendszereset. Ellenben a teljes támogatási összeghez hozzájutni csak akkor lehet, ha a sportszervezet az U15-ös leánybajnokságban is indít csapatot. Ez az élvonalbeli kluboknak is plusz bevételt jelenthet, hiszen azok a harmadosztályban versenyeztetik a tartalékcsapataikat.
Az MLSZ az ülésen arról is beszámolt, hogy a TAO-ellenőrzések során 742 millió forint értékben tártak fel különböző szabálytalanságokat, amely a szövetség szerint elenyésző, ugyanis az összesen lehívott összeg 5,8 százalékát teszi ki. „Előfordult, hogy a támogatottak nem a benyújtott kérelemmel összhangban használták fel a támogatást, vagy azzal nem tudtak hitelt érdemlően elszámolni. (…) a legsúlyosabb szabálytalanságok esetén a szövetség él a jogszabályok adta lehetőséggel, és a renitens klubokat évekre kizárja a támogatási rendszerből” – áll a közleményben.
Csak bízhatunk abba, hogy ez visszatartó erő lesz, hiszen a TAO-pénzek szabálytalan felhasználása nem jelent mást, mint hogy az utánpótlástól, a sportág jövőjét jelentő gyerekektől vonnak el jelentős összegeket.
Az ülésről készült teljes közleményt ITT olvashatja.