Azt ma már mindenki tudja, hogy az egészség nemcsak a szerencsén múlik, és nemcsak az orvosoktól függ, hanem attól, hogy az egyes ember hogyan dönt. Vagyis egy döntésen múlhat, hogy milyen az életünk, hogy mit választunk: az egészséget vagy a betegséget.
Manapság könnyen valósággá válik a mesebeli mondás „élj száz évig”. A születéskor várható élettartam az emberiség történetében soha nem változott olyan sokat, mint korunkban, amikor az élettartam a korábbiakhoz képest duplájára nőtt. Habár a férfiak várható életkora valamivel alacsonyabb, mint a nőké, úgy tűnik, az emberek egyre hosszabb életű lesz és egyáltalán nem mindegy, milyen fizikai és szellemi képességekkel rendelkezik idősebb korban.
A modern társadalom újrafogalmazza az élethez való viszonyunkat, s kezünkbe adja a döntés felelősségét. Nemcsak a folyamatosan fejlődő orvostudomány, a csúcstechnológia, hanem az egyes ember maga is tehet a saját egészségéért. A lehetőség tehát a legtöbb ember számára adott, hogy azt az utat válassza, ami a hosszabb és minőségibb életet jelenti számára.
Lépésről lépésre
Gyakran elég néhány kis változás az egészségesebb élethez. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a kevés mozgás és a helytelen táplálkozás biztosan rombolja az egészséget és csökkenti a a hosszú élet esélyét. Az a szerencse, hogy mindig van lehetőség változtatni az életmódon, az egészséget károsító szokásokon.
Európa, az öreg kontinens
A változtatásokhoz mindenek előtt tudni kell, hogy hol van probléma, hol van szükség segítségre. Az Európai Unió lakosságának egészségi állapotát tükröző adatok szerint az egyik legkomolyabb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatos betegségek és a közúti balesetek.
Az egészségre nézvést messze a legsúlyosabb kockázatot a dohányzás jelenti, ezt követi a kockázati tényezők sorában az alkohol és az elhízás. Európa lakosságának majd’ egy negyede dohányzik, ma már bizonyított tény, hogy a cigaretta tüdőrákot okoz. Világszerte megoldatlan problémát jelent az elhízás. Európa országai közül Magyarország lakossága a legsúlyosabb, minden negyedik ember túlsúlyos, s ennek egyenes következménye a cukorbetegek számának növekedése.
Az összesített adatok szerint egyre több családorvos és nővér vesz részt a gyógyításban és a betegségek megelőzésében. A kórházi ágyak és a kórházban töltött napok száma viszont csökkent az elmúlt években.
És hogy mennyibe kerül az egészségünk? Az európai átlag szerint egy lakosra 2193 Euró jut (kb. 680 000Ft). Legtöbbet Hollandia költ a lakosaira (3829 Eurót, azaz 1,19 millió Ft-ot), legkevesebbet Románia.
A feladat tehát adott, mérjük fel egyenként, hol van szükség a változásra, majd kérjünk segítséget a megfelelő szakembertől és közben gondoljuk végig, hogy mit várunk el a változástól, mi a cél.
