A Vasas Akadémia játékosát, Lewis Chestert választották meg a juniordöntő legjobb játékosának. Honlapunk számítása szerint nemcsak a végső finálé, hanem az egész torna legjobbja is a 18 éves irányító volt.
Lakner Gábor • A Vasas Akadémia győzelmével ért véget a kiemelt fiú juniorbajnokság nyolcas döntője, miután pasarétiek a fináléban 77-74-re legyőzték a Kosárlabda Akadémia Pécs együttesét. A döntő legértékesebb játékosának járó díjat az All Star-csapatba is beválasztott Lewis Chester érdemelte ki. Ugyan a leányok döntőjével ellentétben ezúttal nem nevezték meg az egész torna legjobb játékosát, de a saját – szigorúan a statisztikákon alapuló, minden szubjektivitást mellőző – számításaink alapján az az elismerés is a Vasas 18 éves irányítóját illeti meg.
A magyar mamától és amerikai papától származó játékos korosztályának egyik legnagyobb ígérete, mégis hosszú utat járt be, hogy újra sikert ünnepelhessen. Tíz hónapig csak a lelátóról figyelhette a társakat, és a hosszú kihagyás után csak fél éve kapcsolódott ismét az edzésekbe.
„Sokáig nem tudták, pontosan mi is a bajom, hiába gyógytornáztam, semmit nem javultam. Sérve gyanakodtak, végül kiderült, hogy piriformis szindrómában szenvedek, vagyis becsípődött az ülőidegem. Nagyon kemény időszak volt, futni sem tudtam, nemhogy kosárlabdázni. Heti hat-hét edzés után hirtelen, egyik pillanatról a másikra kellett teljesen leállnom, amit nagyon nehéz volt elviselni. Ráadásul azt éreztem, hogy sokan leírtak, ami szintén nem esett jól.”
A sérülés miatt a nyári korosztályos Európa-bajnokságot is kihagyta, de a válogatott stábjával megegyezett arról, hogy csak a gyógyulásra koncentrál. Tette mindazt sikerrel, hiszen december óta folyamatosan játszik, méghozzá, mint a juniordöntőben láttuk, nem is akárhogyan. A legfontosabb azonban az, hogy már fél éve tünetmentes.
„Nagyon jó volt újra a pályán lenni, a juniorbajnokság megnyerésének pedig rettenetesen örültem. Voltak hullámvölgyeink a szezonban, így nem volt kimondott célkitűzés, hogy nyerjük meg a döntőt. A legjobb négy közé szerettünk volna jutni, de az utolsó csoportmérkőzésünk vízválasztó volt. Miután legyőztük a Honvédot, nem éreztem azt, hogy onnan kezdve bárki képes lenne megállítani minket.”
A finálé komoly izgalmakat hozott, hiszen hiába lépett meg többször is a Vasas, a Pécs rendre visszajött a mérkőzésbe. Az utolsó másodpercekben az egyenlítésért is támadhatott a Pécs, de Lewis Chester blokkja lezárta a mérkőzést.
„Nagyon ideges voltam, haragudtam magamra a kihagyott büntető miatt. Tizenöt másodperccel a vége előtt rontottam, ha azt bedobom, négy pont a különbség, és már nincs visszaút a pécsieknek. Védekezés közben arra gondoltam, hogy ha hosszabbításra menti a meccset az ellenfél, az az én lelkemen szárad. Odatettem magam, és életem eddigi legnagyobb, de biztosan a legfontosabb blokkját adtam.”
Aztán nagy ünneplés kezdődött a pályán, amely az öltözőben is folytatódott. Sokáig azonban nem foglalkozhatott a győzelemmel, hiszen Völgyi Marcell és Joel Nshimba társaságában az NB I/B-s bajnokságban számítottak a játékára.
„Sikerült nyernünk, azzal bejutottunk a négy közé. Szeretnénk az NB I/B-ben is minél előbb végezni, örülnék, ha azt is meg tudnánk nyerni. Ahogy a juniorcsapatban is benne volt a siker, úgy a felnőttegyüttesben is.”
Ahogy említettük, a juniordöntő MVP-je Lewis Chester lett, de a bajnoki címért járó serlegnek jobban örül, mint az egyéni elismerésnek.
„Büszke vagyok az elismerésre, de a legfontosabb, hogy mi lettünk a bajnokok. Ha nem nyerünk, a díj sem lesz az enyém.”
A Vasas irányítója – akinek kedvence a keménysége és odaadása miatt a már visszavonult Allen Iverson – jelenleg harmadéves gimnazista, így a jövőjén még ráér gondolkodni. Benne van a pakliban az amerikai egyetemi bajnokság, ahogyan a magyar élvonal is, a lényeg a sok játéklehetőség és a folyamatos fejlődés. A nagy álom az Euroliga, azért dolgozik nap mint nap, hogy pályára léphessen az elsőszámú kontinentális kupasorozatban. Addig is a Vasasra koncentrál, no és persze az U18-as válogatottra.
„Az idei Eb-t már nem szeretném kihagyni, remélem, hogy minden játékos sérülésmentes marad. Nagyon jó korosztály a miénk, csupa tehetséges játékos alkotja a csapatot. A tavalyi ausztriai U18-as Eb-n játszó válogatott tele volt 98-as születésűekkel, akik idén is pályára léphetnek. Bízom benne, hogy a tapasztalatnak köszönhetően nem lesznek megilletődöttek, és a szoros végjátékok a mi javunkra dőlnek el. Tavaly éppen csak lemaradtak a négy közé jutásról, idén szeretnénk elérni. A feljutásra is képesnek tartom a csapatot.”
Az irányító mindennapjait kitölti a kosárlabdázás, ha éppen nem ő játszik, akkor barátnője, a Szekszárdon kosarazó Studer Ágnes mérkőzéseit látogatja. Kevés szabadidejét vele vagy a barátaival tölti, ha nincs meccs vagy edzés. De általában van.
A beszélgetés közben egyértelművé vált, hogy Lewis Chester újra kiegyensúlyozott, és maga mögött hagyta a sérülés okozta nehéz időszakot. A tapasztalatait azonban magával hozta.
„Mintha kicseréltek volna az egy évvel ezelőtti önmagamhoz képest. A lelkiállapotom kitűnő, és fizikailag is sokat erősödtem. Amíg nem tudtam edzeni, maradt a kondizás. Rengeteget dolgoztam, az volt az egyetlen, amit unalmamban tehettem. Irányítóként is sokat fejlődtem, főleg az NB I/B-s bajnokságnak köszönhetően. Ellestem ezt-azt a rutinosabb játékosoktól.”
Azok a trükkök a nyári U18-as Európa-bajnokságon is jól jöhetnek.