A Dózsa György Gimnázium – Melegh Enikő által felkészített – futballcsapata szeptemberben diákolimpiát nyert. Azzal indulási jogot szerzett a lille-i iskolai világbajnokságra. Áprilisban már beszámoltunk arról, hogy az elutazása viszont anyagi okok miatt sokáig szinte lehetetlennek tűnt. Az utolsó utáni pillanatban mégis összejött.
Majer Dániel • Tavaly szeptemberben diákolimpiát nyert a Dózsa György Gimnázium futballcsapata. A kispályán elért sikert követően a diáksportszövetség kiválasztotta Magyarország képviseletére a kétévente rendezett iskolai világbajnokságon. A részvételt mindenkinek saját költségén kellett megoldania, ami elsőre nem tűnt komoly gondnak, végül azonban majdnem emiatt hiúsult meg a csapat útja.
A Dózsa György Gimnázium csapata.
„Szeptemberben, miután megnyertük a diákolimpiát, megkérdezték tőlünk, vállaljuk-e saját költségünkön a vb-indulást. Úgy gondoltuk, hogy a labdarúgás jelenlegi támogatottságát elnézve, pikk-pakk összeszedjük a szükséges pénzt. Rosszul gondoltuk. Hiába kerestünk szponzorokat, indultunk pályázatokon, írtunk leveleket, kerestük meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát, sehol sem tudtak segíteni” – idézi fel a történteket Melegh Enikő, a csapat felkészítő tanára. Az MLSZ-ről már nem is beszélve, ahonnan választ sem kaptak kérésükre.
Összesen 3,8 millió forintra volt szükség, ebből 1,2 milliót (az út költségeit) az önkormányzat állta, a többit a csapatnak kellett volna összegyűjtenie.
„Teljesen lemondtunk már az egészről, elkönyveltük, hogy nem utazunk, amikor másfél héttel a világbajnokság előtt összejött a szükséges összeg. Mint kiderült, a diáksportszövetségnek sikerült bevonnia a Klik-et, és közös erővel, valamint jelentős szülői támogatással előteremtették a pénzt.”
A felkészülésre azonban alig volt idő, a korábbi diákolimpiát nyert csapatból nem sokan maradtak, és ők sem folytatták az edzéseket a fenti okok miatt. „Alig volt időnk például mezeket rendelni, mindössze egyetlen edzőmeccset tudtunk játszani, a buszutat is rohanvást kellett szervezni. A játékosok különböző kluboktól érkeztek, nem ismerték egymást, összeszokni pedig nem volt idő.
Ennek ellenére a világbajnokságokon megszokott, az önmaguk és országuk bemutatására szolgáló prezentáció elkészítésére is futotta energiájukból.
A nehézségek után szépen helytálltak Lille-ben. „Az utolsó helyen végeztünk a csoportban, így az alsóházban folytattuk. Ott azonban sikerült megszerezni az első helyet, azzal pedig összesítésben tizenharmadikak lettünk a huszonkettes mezőnyben. Jobb eredményt is elérhettünk volna, de a zavaros előzmények miatt nagyjából csak az alsóház mérkőzéseire szoktak össze a gyerekek.”
A történet heppienddel végződött…
De önvizsgálatra van szükség mindenütt, ahol megelőzhették volna a lehetetlen helyzetet. Már csak a gyerekek érdekében is, hiszen ugyebár – legalábbis elméletileg – minden róluk szól.
A lille-i iskolai világbajnokságon résztvevő magyar csapat tagjai
Tóth Attila, Szabó Krisztofer Rokkó, Bíró Attila, Nagy Philippe, Jándék Csaba, Tusor Dominik, Holló Balázs, Krucsó Tamás Vulkán, Balogh Norbert, Morvai Tamás Boldizsár, Somogyi Bálint, Sztojanovits Zoltán, Hollósy Kristóf, Báti Norbert, Bakos Patrik, Komlódi Dávid, Kiss Bálint, Molnár Solt
Felkészítő tanárok
Melegh Enikő, Lichtenstein Márk, Mester Attila
