Csak semmi izgalom vagy idegesség, a riói olimpián hétfőn K–1 1000 méteren rajthoz álló 19 éves Kopasz Bálint nyugodtan edzett a játékokra. Az őt felkészítő édesanyja, Kopaszné Demeter Irén sok érdekes részletet elárulva támasztotta alá a sejtésünket: ez a fiú akármire képes lehet Rióban.
reb • A 19 éves, tavaly K–1 1000 m-en ifjúsági világbajnok Kopasz Bálint az utolsó pillanatokban került az olimpiára utazó csapatba, miután az indulási jogot eredetileg elnyerő Dombvári Bence doppingvétség miatt kiesett a keretből.
Honlapunk is azt jósolta, a helyét a fiúk között a tavalyi év legjobb korosztályos sportolójának járó Héraklész-díjjal kitüntetett algyői tehetség veszi át. Bár a színfalak mögött az érintettek nyilván jóval korábban tudták ezt, a közvéleménynek július 18-án vált hivatalossá. A szűkszavú fiatalról az őt edzőként felkészítő édesanyját, Kopaszné Demeter Irént kérdeztük a lehetőségről, még az elutazás előtt.
Mester és tanítványa örül az olimpiai szereplésnek, de teljesebb lenne a boldogság, ha nem a sportágnak ártó, tiltott szerekkel kapcsolatos történet miatt érkezett volna az esély. Egyáltalán nem érdemtelenül, tesszük hozzá. Ha már így alakult, Kopaszné bepillantást engedett abba, mikor is fogant meg bennük először a gondolat, Bálintnak Rióban a helye.
„Tavaly úgy fejlődött, és olyan jó időket lapátolt, hogy abból következett, az idén akár eljuthat az olimpiára – indít az edző. – Én azonban nyugalomra intettem, mondván, lépésről lépésre kell haladni, a 2020-as tokiói részvétel a reális. Ő viszont kitűzte magának a célt. Nyilván hittem én benne, tudom, mire lehet képes, de mégsem az a gyakorlat, hogy az ifjúsági korosztályból egyből a felnőttbe lép a versenyző, s rögvest olimpiai indulási jogot szerez. Kettévált az álom és a realitás, de aztán Bálintnak lett igaza.”
Felvetjük, hogy Tótka Sándor is hasonlóra volt képes, hiszen már évek óta a legjobbak között bizonyít, szinte az U23-as korosztályt kihagyva (persze ott is versenyzett) lépett át a felnőttek közé, ám a tréner megjegyzi: az 1000 m azért más, mint a 200.
Kopaszné tehát mértéktartóan kezelte fia álmait, ám az első válogató után már ő is azonosult velük.
„Akkor Bálint megnyerte a B döntőt, ami önmagában nem lenne extra eredmény, de tudva, hogy előtte érettségizett, küszködtünk betegséggel, hajóval, bizonyossá vált nekem is, hogy sikerülhet megszerezni a jogot a játékokra. Pláne, mert odajött hozzám, s azt mondta: Anya, nyugodj meg, ha minden rendben van, az első három között végeztem volna.”
A második válogatón kevéssel Dombvári mögött ért célba, olyan időeredménnyel, amilyet soha nem evezték még a Maty-éren. Szabadtéri sportág lévén, amelyet az időjárás is befolyásol, túl nagy jelentőséget ennek persze nem érdemes tulajdonítani, annak viszont igent, hogy óriásit fejlődött a két hazai megméretés között. Nem volt csalódott, amiért mégsem jött össze az álom, készültek (volna) a minszki U23-as vb-re.
Csakhogy miután Dombvárit kitették a csapatból, egyértelmű volt – ezt Hüttner Csaba utánpótlás-kapitány is megerősítette –, hogy Kopasz veszi át a helyét egyesben.
„Bálint nem lejtett örömtáncot, nagyon nyugodtan fogadta a hírt, így én is. A sors ezt hozta, megpróbálunk megfelelni a kihívásnak. Meglepett a higgadtságunk, de talán azért nem váltunk izgatottá, mert még nem jártunk olimpián, nem tudjuk, mi vár ránk.”
Itt vetjük közbe, hogy amennyire mi ismerjük a fiút, nehéz olyan helyzetet elképzelni, amikor izgatott lesz. Talán csak, ha ritka drágakövet talál kedvenc gyűjtőhelyén…
„Douchev-Janics Natasával edzett Szegeden, ő beszélt neki az olimpiáról. Érdeklődéssel hallgatta, de magától sosem kérdezősködött. Úgy van vele: ha ott lesz, megoldja a feladatot. Egyébként is olyan, a kajakkal addig foglalkozik, amíg az edzés tart. A világ- és Európa-bajnok René Holten Poulsen is Szegeden edzett, Bálint pedig teljesen rosszul volt attól, hogy a klasszis állandóan a részidőkre és a sportágra tereli a szót. Anya, hát miért kell neki még a vacsora alatt is arról beszélnie, hogy az ezer méter második ötszáza milyen lett?”
A mama elmondta, volt olyan edzés, amikor Bálint láthatóan örült a részidőnek, amit bemondott neki, de utána már sietett átvenni a megrendelt 3D-s szemüvegét – az ugyanis jobban érdekelte.
A visszahúzódó, a szó nem rossz értelmében véve magának való fiú nem kezeli könnyen a figyelmet. „Algyőn sokan gratuláltak nekünk, s persze örült is a pozitív visszajelzéseknek. De amikor már ölelgették, meg hosszabb ideje tartott az elismerésáradat, látszott rajta, hogy földbe gyökerezett lábbal áll, és segítségkérően néz rám. Minden gratulációt köszön, de nem szereti a felhajtást.”
Meglátjuk, az olimpia után hogyan viseli majd, mindenesetre a hazaérkezés után egy nappal – a tervek szerint – már a smaragdvölgyben lesznek, ahol Bálint kedvenc foglalatosságnak, a drágakőgyűjtésnek hódolhat. „Egyáltalán megcsinálhatjuk, hogy egyből eltűnünk a világ elöl?” – morfondírozott el a kérdésen Kopaszné.
Akármilyen eredményt is érnek el, tudják, Bálintnak meg kell tanulnia kicsit jobban megnyílni, és kezelni a sajtót: a klasszis Vajda Attila le is szúrta, mondván, öreg, nem lesz elég a két-három szavas válasz.
Ha Kopasz Bálint a parton még nem is profi, a vízen mindenképpen az.
„Ha valaki azt mondaná, hogy bejut az A döntőbe, most azonnal aláírnám. Bálint viszont úgy érzi, amennyiben minden stimmel, az első négy között végezhet. Ezzel a kajakosokhoz képest vékony alkattal, gyengébb fizikummal, amelyet mások is csak csodálkozva néznek, óriási lenne a kiemelkedő szereplés.”