A női juniorválogatott szereplése megfelelt Nagy Lajos szövetségi edző várakozásainak a Mâconban megrendezett világbajnokságon, és úgy véli: a százszázalékos Galambos Ramóna győzhetett is volna.
Lakner Gábor • A női juniorválogatott négy versenyzővel utazott el a franciaországi Mâconban megrendezett világbajnokságra, Nagy Lajos szövetségi edző pedig előzetesen egy érmet várt csapatától. Azt a legnagyobb favorit, Galambos Ramóna (55 kg) hozta is, de a szakember úgy véli, még fényesebb is lehetett volna a bronzszínű medál.
„Amikor megláttam a sorsolást, döntőre gondoltam, de kijött, hogy Ramóna még nem volt teljesen rendben a sérülését követően. Amikor az elődöntőben száz százalékot kellett volna nyújtani, látszott, hogy fáradt. Az igazi Ramóna megveri a kazah Marina Szednyevát, ahogy a tavalyi világbajnokságon is legyőzte tussal. Azt is érezni lehetett, hogy kicsit benne volt a félsz abban a kétkezes helyzetben, amelyikben megsérült a könyöke, óvatosabb volt.”
Módos Csaba, Ramóna szigetvári edzője érdekes gondolattal állt elő az elveszített elődöntőt követően: „A szabály szerint, ha valaki tushelyzetben kiabál, akkor meg kell adni a tust. Hát, itt a kazah igencsak ordított. A bíró meg nem adott semmit.”
Nagy Lajost természetesen megkérdeztük kollégája véleményéről: „Én sem tudok mást mondani, az bizony tus volt. Meg lehetett volna adni, de nem tették, ezen most már kár rágódni.”
A történethez tartozik, hogy Rami a bronzmérkőzésen lehengerlő birkózással rukkolt elő, és technikai tussal vetett véget a német Debora Lawnitzak elleni összecsapásnak.
A 44 kg-ban induló Réczi Bianka hetedik helyen zárt, az ő teljesítményével maradéktalanul elégedett volt a szakember.
„Bianka élete legjobb formáját hozta, szépen visszavágott a fehérorosz, kadet Eb-bronzérmes Rojknak. A második mérkőzésen is jól birkózott, sajnos, bennragadt egy támadásban, az okozta a vesztét. Úgy vélem, a teljesítménye megközelítette a maximumot, a hetedik hely miatt nem érheti szó a ház elejét.”
Vilhelm Viktória (59 kg) és Száraz Vivien (72 kg) szereplése már nem sikerült ilyen jól, tőlük azért többet vár a mester.
„Viktória talány, felmegy a szőnyegre, és mintha nem is tudná, hol van. Álmosan kezdett, és mire felébredt, már véget is ért a mérkőzés. Nagyon közel állt a vigaszághoz, már éppen indultam szólni neki, hogy készülődjön, de mire leértem a lépcső aljára, megfordult az amerikai Kayla Miracle elődöntője. Vivien nagyon kemény sorsolást kapott, az ő szereplése azon múlt, hogy amikor lehetősége lett volna rá, nem bírta tusolni a kínai ellenfelét.”
A négy versenyző közül egyedül Vilhelm Viktória marad jövőre is a juniorok között, a többiek elbúcsúztak a korosztálytól. Az nem kérdés, hogy Galambos Ramóna hamarosan meghatározó szerepet tölt be a felnőttek mezőnyében is.
„Ramóna megcélozta a felnőttválogatottat, neki egyértelműen ott van a helye. Bianka és Vivien egyelőre még messze van ettől a szinttől. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, hiszen mindenki a saját pályafutásának a kovácsa, de rájuk még sok munka vár. Ebben a korban nagy a lemorzsolódás, az U23-as versenyek azonban enyhítik a helyzetet.”