Tartalmas sajtótájékoztatót tartott Budapesten a szövetség. Igen jelentős létesítményfejlesztésre kerül sor. Alternatív kerettantervként a sportág a Nemzeti Alaptantervbe került. A női válogatott dán szövetségi kapitánya, Kim Rasmussen három, húsz alatti fiatalt is meghívott az októberi összetartásra.
reb • Budapesten, a Városligeti Café dísztermében gyűltek össze a kézilabda-szövetség elöljárói és a sajtó képviselői, ahol több témakört is felölelő sajtótájékoztatót tartottak. Honlapunk profiljából fakadóan elsősorban az utánpótlást érintő ügyekkel foglalkozunk.
Kim Rasmussen az utánpótláson tartja a szemét • Fotó: MKSZ/Cseh Péter
Kezdésként bejelentették, hogy alternatív kerettantervként a kézilabda is a Nemzeti Alaptantervbe került. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mindennapos testnevelés heti öt órájából kettőben oktathatják a kézilabdát. A tárgyi feltételek megteremtése érdekében a szövetség 400 millió forintból juttat eszközcsomagot az intézményeknek, amelyekben így az első négy osztályban megismerhetnek a sportággal (a szivacskézilabdával) a kisiskolások.
A tanítók, testnevelők októbertől vesznek részt a harminc órás, akkreditált speciális képzésen (előbb ezer, majd további kétezer szakember), ám mint Juhász István, a Kézilabda az iskolában-program vezetője elmondta, a gyakorlatban a pedagógusok már tanítják a sportágat. Kocsis Máté, a szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Kézilabda az iskolában-programmal az elkövetkező években 10-15 ezer gyereket érne el a sportág, és évtizedekre biztosítani szeretnék az utánpótlást. (Mint ismert, a kézilabda a Nemzeti Alaptanterv eredetileg 2017-re, de a jelek szerint 2018-ra tolódó felülvizsgálatakor kötelező elemként kerülne az oktatásba).
Mint elhangzott, a szövetség – ahogyan korábban az NB I-es klubokkal tette – átvállalja az NB I B-s és NB II-es felnőttcsapatok versenyeztetésének a költségét. A cél, hogy a megmaradó, nagyjából 240 millió forintot az érintett 222 csapat az utánpótlásra fordítsa. Novák András főtitkár kérdésünkre elmondta, ez inkább erősen ajánlás a kluboknak, nem kötelezik őket, hiszen jellemzően egy-két millió forintról van szó, amelyet „úgyis az utánpótlásra fordítanának”.
Jelentős infrastruktúra-fejlesztésekről is beszámoltak: 2015-2016-ban félmilliárd forint jutott tornaterem-felújításra, 24-et már felújítottak, egyet nemsokára átadnak. A 2016-2017-es évadban már egymilliárd jut hasonló célra: 20-25 darab, 50 millió forint alatti felújítást terveznek, illetve három-négy, 50-100 millió forint közé eső nagyobb, városi csarnok felújítását kalkulálják. Mindez az NB II-es vagy alacsonyabb osztályban szereplő csapatokat érinti.
Pásztor Noémi is a felnőttválogatottban • Fotó: MKSZ/Cseh Péter
A tao-támogatások révén 154 jóváhagyott fejlesztésből 131 már megvalósult. Ráadásul öt és félmilliárd forint keretösszegből negyven munkacsarnok építéséről tudtak megállapodni a kormánnyal, azaz arra a jövő évi költségvetésben már megvan fedezet. Ami a nagyobb versenyarénákat illeti, 2017-ben a központi költségvetésből kétmilliárd jut a dunaújvárosi, egy-egy a siófoki és a váci létesítményre, illetve további egymilliárd a szegedi csarnok első ütemének megvalósítására. Összesen tehát nagyjából 20 milliárd forintról van szó!
Végezetül hivatalosan is bemutatták a női válogatott dán kapitányát, Kim Rasmussent, aki rögvest ki is hirdette a keretet az október 3-án kezdődő összetartásra. A 22 fős társulatban találjuk először életében Pásztor Noémit (17), illetve Faluvégi Dorottyát (18) és Hársfalvi Júliát (19).
„Tudom, többen biztos megjegyzik, miért őt vagy őt hívtam be, miért nem mást? Több fiatalnak is lehetőséget adok, mert ha, mondjuk, két év múlva szükség lesz rájuk, felkészültek lesznek. Mindig az utánpótláson tartom a szememet, mert ők jelentik a jövőt, és rájuk is számítok idővel” – jelentette ki.
