Az évad kezdetén új átigazolási szabályok léptek érvénybe a futballutánpótlásban. Az MLSZ bevezette az úgynevezett működésiköltség-térítést: nemcsak a profi szerződést aláíró játékosok után kell a korábbi klubjait kifizetni, hanem a legtöbb esetben a még amatőr státusú fiatalok átigazolása esetén is. Az egyesületek már találtak kiskapukat.
Majer Dániel • A szövetség elsődleges célja az utánpótlás-nevelés fellendítése és országos kiterjesztése volt, amikor bevezette a működésiköltség-térítést. Attól azt várják, hogy a kisebb klubok is profi nevelőmunkát végeznek, a legtehetségesebb játékosaik eladásával növelve bevételeiket. Az eddigi gyakorlat szerint a legnagyobb nevelőműhelyek igyekeztek az országot járva összegyűjteni a kiemelkedő képességű gyerekeket, és a szülők meggyőzésével ingyen igazolták le őket. Sőt, még a később profiszerződésig jutó játékosok esetében fizetendő nevelési költségtérítésről is lemondatták nevelőegyesületet. Akikről hamar kiderült, hogy mégsem ütik meg a mércét, nehéz helyzetbe kerültek, sok esetben a kudarc hatására felhagytak a futballal, ráadásul időközben elköltöztek otthonról, iskolát váltottak.
Az MLSZ évekkel ezelőtt bizottságot állított fel a megoldás keresésére, s az eredmény a nyáron bevezetett működésiköltség-térítés lett. A szövetség három osztályba sorolta a klubokat (I., II., egyéb), és átigazolási összegeket határozott meg annak alapján, hogy az adott játékos hány évet töltött el nevelő egyesületében. A legnagyobb összegek első osztályú klubból első osztályúba történő átigazolásnál cserélnek gazdát (3 millió forint/év), de például első és másodosztályú egyesületből az egyéb kategóriába sorolt klubba ingyen távozhat a játékos. Az MLSZ reményei szerint a kisebb egyesületek az eddigiekkel szemben nem fogják úgymond dugdosni a tehetségeiket, mert érdekük lesz feljebb adni őket, a nagy műhelyek pedig minél több játékost maguk igyekeznek kinevelni.
Működésiköltség-térítés
| I. osztályú sportszervezetbe | II. osztályú sportszervezetbe | Egyéb sportszervezetbe | |
| I. osztályú sportszervezetből | 3 millió Ft/év | 400 ezer Ft/év | ingyen |
| II. osztályú sportszervezetből | 500 ezer Ft/év | 300 ezer Ft/év | ingyen |
| Egyéb sportszervezetből | 200 ezer Ft/év | 150 ezer Ft/év | 100 ezer Ft/év |
„A jó oldala, hogy a klubok ezentúl meggondolják, kiket igazolnak. A kulcsjátékosok és a kiemelkedő futballisták helyzete nem változik, értük ki fogják fizetni a pénzeket a csapatok. Bajba a kiegészítő emberek, cserék kerülhetnek, akik korábban ingyen át tudtak menni másik első osztályú klubba, a mostani összegekért viszont valószínűleg már nem kellenek” – mondja Polyák Balázs, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia menedzsere. A jövőben viszont megfordulhat a tendencia: ha a későn érő labdarúgókat nem happolják el fiatalon, akkor kisebb eséllyel válnak perememberré a magasabb osztályban, és jobban ki tudnak teljesedni nevelőklubjukban.
Az első osztályban játszókért milliókat is fizethetnek • Forrás: puskasakademia.hu
A szabályozás szellemiségével és szükségszerűségével a legtöbb műhely, így az MTK Budapest is egyetért. Ugyanakkor homályos részek is maradtak az előírásokban. „Jobban ki kellett volna dolgozni, mielőtt bevezetik. Több esetben nonszensz helyzetek alakultak ki, az összegek felugrottak akár negyven, ötven millió forintig is, ez pedig gátolhatja a tehetségek felfelé áramlását” – jegyzi meg Tamási Zsolt, a Sándor Károly Akadémia szakmai igazgatója.
Hogy milyen nonszensz helyzetek fordulnak elő, arra Polyák adja meg a választ: „Szerződtettük a játékost, aki egy évet a Ferencvárosban, előtte ötöt Pécsen töltött. Nekünk azonban nem csak az egy évnek, hanem mind a hatnak a költségeit ki kellett fizetnünk. Ez még valamennyire rendben is lett volna, ha a Pécs is kap az összegből, de a pénz egy az egyben a Ferencvároshoz került.”
A történetből világossá válik, hogy az MLSZ nem gondolt a szabályozás bevezetése előtti időszakra, amikor még nem kellett fizetniük a kluboknak. De a menedzser ennél cifrább esetet is megoszt velünk. „Tudok olyan gyerekről, aki öt év után egy évre elment az Újpestbe, több játéklehetőség reményében. Miután nem kapta meg, a korábbi klubja visszavette volna, de nem csak azt az egy évet, hanem a korábbi ötöt is ki kellett volna fizetnie. A saját nevelési kiadásait kellett volna tehát leszurkolnia a másik félnek.”
Az előírások egyébként lehetővé teszik a klubok közti megegyezést a fizetendő összeg legalább tíz százalékában, de mondanunk sem kell, nem ez a jellemző, mert ha valamiből pénzt lehet csinálni, a többség fog is. Emellett a kiskapukat is azonnal megtalálták, több klub közös tulajdonosi háttér vagy szerződés alapján alacsonyabb osztályú szatellitegyesületeket alkalmaz a költségek csökkentésére. Júliusban ugyanis az átadó egyesület beleegyezése nélkül is átigazolhattak a játékosok, a szatellitklub lényegesen olcsóbban megvette a fiatalokat, majd – amennyiben elmúltak 16 évesek – profiszerződést kötött velük, és kölcsönadta őket az első osztályú partnerklubnak. Vagy éppen az említett tíz százalékért kerültek új együttesükbe. Mindkét esetben lényegesen olcsóbban szerezték meg a játékost, a nevelőegyesület pedig komoly összegektől esett el. „Mi az MTK-ban elhatárolódunk ettől. Igaz, az így eljáró klubok sem követtek el szabálytalanságot, csak használták a kiskaput. A megoldás pedig nagyon egyszerű lenne, ki kellene mondani, hogy az első évben nem lehet kölcsönadni utánpótlás-játékost” – tanácsolja Polyák.
A menedzser hozzáteszi: a fő irányvonallal nincs gond, a fontos kérdésekben nem is lesz változás, a probléma az anomáliákkal van, amelyeket az MLSZ a közeljövőben igyekszik megoldani. Az eddig jogtalanul kifizetett összegekkel viszont már nem lehet mit kezdeni, azokat a felek kénytelenek lesznek a jó szándékú, de talán kissé elkapkodva bevezetett szabályozás tanulópénzeként felfogni…
„A finomítás folyamatban van”
Az MLSZ-ben érdeklődésünkre azt mondták, hogy az összességében pozitív fogadtatású szabályváltozás irányelvein nem kívánnak változtatni, ugyanakkor „az apró pontatlanságok finomítása folyamatban van”. Dankó Béla, a labdarúgó-szövetség elnökségi tagja a felvetődő gondokról a Nemzeti Sport Online e témában megjelent cikkében így nyilatkozott: „Az átigazolások a megyei igazgatóságokon keresztül bonyolódnak le. A munkatársak találkoznak olyan esetekkel, amelyek kérdéseket vetnek fel. Ezeket az átigazolási időszak végeztével összegyűjtjük, és ha olyanokra bukkanunk, amelyek rendszerszintű beavatkozást igényelnek, természetesen megvizsgáljuk, mit lehet tenni. A rendszert a fentiek figyelembe vételével minden bizonnyal finomítani fogjuk.”
