A fiatal tehetségek pályafutását segítő MOL Új Európa Alapítvány fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megválasztották a szervezet arcait. A háromhetes internetes szavazáson több mint ötvenezren voksoltak az addigi támogatottakra, akik közül három sikert sikerre halmozó ifjú sportoló érdemelte ki az elismerést és az azzal járó egymillió forintot. Sorozatunkban bemutatjuk a díjazottakat, elsőként Bányai Zsombor párbajtőrözőt.
Lakner Gábor • Bányai Zsombor nyolc éve kezdett el vívni, tehetsége már igen korán megmutatkozott, néhány hónap múlva le is igazolta a Vasas. A MOL Új Európa Alapítvány 2012 óta segíti Halla Péter tanítványát, aki minden évben eszközvásárlásra fordította a kapott pénzt.
„Nagyon büszke vagyok a támogatásra, ami jól is jött, mert addig nem volt szponzorom, kizárólag a szüleimre hárultak a sportolás anyagi terhei. Ők talán még jobban örültek neki, mint én, hiszen igazán érezték, mivel is jár az élsport. A mostani közönségszavazásra gőzerővel kampányoltam, minden ismerősömet mozgósítottam, aminek meg is lett az eredménye. Jó érzés, hogy az enyém lett az elismerés, a pénznek pedig meglesz a helye, a pengéktől kezdve egészen a cipőkig rengeteg felszerelésre el tudom költeni.”
A 19 éves párbajtőröző az előző évadban elbúcsúzott a juniorkorosztálytól, méghozzá nem is akármilyen eredményekkel. Pedig nem indult jól az ősz, vállműtét után kellett visszarázódnia a vívásba.
„Az operáció miatt nehezebben lendültem bele, de megérte elvégezni a beavatkozást, mert azóta száztíz százalékos a vállam. A junior Európa-bajnokságon csapatban győztünk, egyesben azonban a nyolc közé jutásért Siklósi Gergő kiejtett. Szerettük volna, ha csak a döntőben találkozunk, és köztünk dől el az első hely, de a sorsolás nem így alakult. A junior-világbajnokságon aztán megvalósulhatott volna a tervünk, hiszen másik ágra kerültünk, de akkor meg mindketten kikaptunk az elődöntőben, így bronzéremmel a nyakunkban álltunk egymás mellett a dobogón. Csapatban ezüstérmesek lettünk, aminél többre vágytunk, de így sikerült.”
Zsombor a nyár óta a felnőttversenyekre összpontosít, az évad azonban ugyanúgy indult, mint az előző: sérüléssel. Ezúttal ujjtörés gátolta meg a vívásban, amit utólag már nem is bán annyira.
„A törés miatt nem tudtam részt venni az olimpiai felkészülésben, de így legalább volt időm pihenni, és a víváson kívül mással is foglalkozhattam. Szeretem a természetet, kirándultam, horgásztam és kertészkedtem. Mire helyrejött az ujjam, lelkileg is felöltődtem. Talán annak is köszönhető, hogy az első felnőtt-válogatóversenyt meg tudtam nyerni, életemben először. A második nem sikerült olyan jól, de az előző győzelem mindenért kárpótolt.”
A Vasas párbajtőrözője a következő évadban szeretne minél több tapasztalatot gyűjteni a felnőttmezőnyben, éppen ezért lép pástra a Világ Kupa-sorozatban is.
„Nincsenek kimondott céljaim, de reálisan gondolkozom: a tanulóévemben a rendszeres tizenhat közé jutásnak már örülnék, ha pedig egyszer-kétszer bent leszek a nyolcban, annak még inkább. A szakvezetésnek komoly elképzelései vannak velünk, fiatalokkal, hosszú távon nekünk kell átvennünk az idősebb versenyzők helyét a válogatottban. Rédli András sajnálatos térdsérülése miatt jelenleg három hely is megüresedett a csapatban, amelyekért komoly versenyt vívunk. Szeretném, ha az enyém lenne az egyik!”