Megkezdődött a téli szünet a hazai felnőtt és az utánpótlás labdarúgó-bajnokságokban, legközelebb februárban találkozhatunk a csapatokkal tétmérkőzésen. A nyári szezonkezdet óta eltelt időszak tapasztalatairól, főbb sikereiről és a felnőtt NB I-ben második éve alkalmazott „fiatalszabályról” a Center Sport játékosügynökség vezetőjével és a cég egyik munkatársával beszélgettünk.
Majer Dániel • Bő két hónapos szünet vár a felnőtt és utánpótlás labdarúgó-bajnokságok szereplőire. Féltávnál a Center Sport játékosügynökség segítségével összegeztük az őszi idényben látottakat, az utánpótlás-válogatottak szereplését és a második évadát töltő NB I-es „fiatalszabályt”.
A nyári időszak legnagyobb változását az utánpótlás-bajnokságok lebonyolításának módosítása jelentette. A Magyar Labdarúgó Szövetség a belga Double Pass auditáló cég jelentését figyelembe véve sorrendet állított fel az utánpótlás-nevelő műhelyek között, és létrehozta a kiemelt akadémiák listáját. Az U16-os, U17-es és U19-es bajnokságokban csak ezen nyolc intézmény csapatai vehetnek részt, csökkentve a mezőny létszámát. „Szakmai szempontból színvonalasabb lett a bajnokság, hiszen koncentráltabban jelennek meg a tehetségek hétről hétre. Az akadémiák között változtak az erőviszonyok, néhány éve még egyeduralkodónak számított az MTK, mellette ott volt az Illés Akadémia és a Honvéd, mostanra viszont fölzárkózott a Ferencváros és a Vasas is. Ma már nem egyértelmű, hogy mely klubokba áramolnak a tehetségek” – fogalmazott Paunoch Péter, a Center Sport játékosügynökség vezetője.
Szavait Varga Norbert, a Center Sport játékosügynöke is alátámasztja. „A Ferencvárosban elindult valami. Az elmúlt hat évben – amióta a pályán vagyok – szembetűnő volt a fejlődés. Teljesen megváltozott a csapataik játéka, régen felpasszolták az akceleráltabb fiatalra a labdát, hogy ő majd úgyis megoldja. Ma már játszanak. Ugyanez elmondható a Vasasról, ezt a klubot is mindenképpen ki kell emelnem, az angyalföldieknél is játszanak olyan futballisták, akik a nemzetközi porondon is meg tudnák állni a helyüket.”
A tabellát böngészve az említett két egyesület felzárkózása nem ennyire egyértelmű. Az utánpótlással foglalkozók körében köztudott, hogy nem elsősorban az eredményességre, hanem inkább a játékosnevelésre helyeződött át a hangsúly. „Szép elmélet, hogy a felnőtt futballnak kinevelt játékosok száma a meghatározó, ám a gyakorlatban ez nem mindenhol van így. Hallani olyan történeteket, hogy sok esetben még mindig a bajnoki helyezés számít. Részben persze érthető, hiszen kieséses rendszerben működnek a bajnokságok, és ki lehet kerülni a kiemelt akadémiák közül” – mondta Varga.
A bajnoki idényt természetesen válogatott mérkőzések is meg-megszakították, az U17-es és U19-es együttes pedig fontos Európa-bajnoki selejtezőtornán is indult, s mindkettő tovább is jutott a tavaszi elitkörbe, ahonnan már közvetlenül a kontinenstornára kvalifikálhatnak.
„A külföldi továbblépés szempontjából nagyon fontos sikerek voltak ezek – nem csak a csapattagoknak, hanem minden Magyarországon futballozó fiatalnak –, ugyanis az egész utánpótlás renoméját javították. Természetesen a válogatottban játszók profitálhatják belőle a legtöbbet, mert amíg ezeken a selejtezőkön csak néhány megfigyelő volt jelen, az elitkörben már kétszer annyian lesznek, így ott nagyobb eséllyel fedezhetik fel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó labdarúgókat” – jegyezte meg Paunoch, aki azért felhívta a figyelmet arra: korábban az elitkörbe jutás evidenciának számított, csak az utóbbi évek sikertelenségének tükrében tűnik kiemelkedő sikernek. „A jelenlegi háttértámogatás mellett, azt gondolom, a továbbjutás jogos elvárás a magyar utánpótlás-válogatottaktól.”
Az utánpótlás-korosztályok bajnoki és válogatott találkozói mellett a felnőtt élvonal küzdelmeiről is szót kell ejtenünk, hiszen második éve működik a szövetség által bevezetett, a húsz éven aluli játékosok szerepeltetését díjazó „fiatalszabály”, amelynek első évéhez képest további jutalmakat határozott meg a szövetség. Több pénz jár, ha egy helyett két fiatalt küldenek pályára a csapatok, valamint azok életkorának csökkenésével arányosan is nőnek a bevételek. A külföldi klubok figyelmének felkeltéséhez azonban még időre van szükség.
„A fiatalszabálynak még nem terjedt el a híre Európában, mert csak két éve vezették be, de jó eséllyel felfigyelnek rá, ha továbbra is olyan teljesítményt nyújtanak a srácok, mint például a Honvédban vagy a Vasasban. Ebben az esetben visszaállhat a hat-nyolc évvel ezelőtti helyzet, amikor a mostaninál jóval több megfigyelő bukkant fel az NB I-es mérkőzéseken” – tekintett a jövőbe Paunoch.
„A topbajnokságok megfigyelői azt nézik, hogy valakinek tizenévesen mennyi élvonalbeli rutinja van. Huszonegy-huszonkét évesen az angol, olasz, német vagy spanyol bajnokságba nagyon nehéz, ma már szinte lehetetlen eljutni” – vázolta a helyzetet Varga. Hogy ezzel együtt mely játékosok állnak a legközelebb egy esetleges külföldi szerződéshez, kiből lehet a következő Nagy Ádám, azt nehéz megmondani. „Nevet azért nem mondanék, mert, ahogyan Nagy is egyik-évről a másikra, szinte a semmiből robbant be, s a Ferencváros U19-es csapatából került a magyar válogatottba, úgy mással is megtörténhet ugyanez. Arra látok esélyt, hogy a válogatott svédek elleni barátságos mérkőzésén bemutatkozó fiataloknak lesz esélyük Nyugat-Európába szerződni” – magyarázta Paunoch.
Ahogyan az U17-es válogatott gerincét adó játékosoknak már volt is. Akad, aki a Benficát, más az Ajaxot erősíti, és ha ezek az utánpótlás-nevelő óriásklubok látnak fantáziát a magyar fiatalokban, akkor remélhetőleg az NB I-es csapatok is szép lassan rájönnek: nem pusztán az értük kapott anyagi juttatásokért érdemes őket játszatni.