A lengyel Kielcétől hazai pályán elszenvedett három gólos vereség erősen megnehezítette a kézilabda Bajnokok Ligájában szereplő MKB Veszprém dolgát, és a legjobb magyar együttes számára egy csapásra olyan bizonytalan helyzetet teremtett, amin csak egy gyorsan következő "gyógyító" győzelem segíthetett volna.
De nem így történt: az elmúlt csütörtökön Mocsai Lajos csapata idegenben az orosz Csehovszkije Medvegyitől is kikapott négy góllal, és ezzel a továbbjutásával kapcsolatos legfontosabb kérdések tisztázása a csoportküzdelmeket záró szombat esti BM Atletico Madrid elleni mérkőzésre maradt. A veszprémiek szurkolótáboruk bíztatásával az "életükért" és a jövőjükért küzdenek majd, a spanyolok viszont az irigylésre méltó veretlenségi sorozatuk folytatásáért. A különbség nem nevezhető csekélynek.
"Nagyon nehéz szombat vár ránk, de ettől még a hétvégénk szép is lehet – vélekedik Carlos Pérez, a továbbjutásért váratlanul izgalmas versenyt futó magyar együttes csapatkapitánya, aki az idény közben lemondott Iváncsik Gergőtől vette át a karszalagot.
– Tizenötödik éve élek és játszok itt Veszprémben, de ilyen hajrában talán még nem is volt részem. Minden egyetlen mérkőzéstől és éppen a legutolsónak a kimenetelétől függ, ez amolyan dupla vagy semmi, amin nyerni és veszíteni is lehet. en bízok a társaimban és magamban is, és nem azért mondom, hogy hiszek a bravúros győzelemben is, mert furcsa lenne, ha hitetlenül az ellenkezőjét mondanám. Mindannyian tudjuk, hogy mi a tét és mi a dolgunk."
Néhány napja a veszprémi klub rendkívüli elnökségi ülése után közleményben tudatta, hogy "nincs edzőkérdés" a csapatnál, és ezt Pérez "Charlie" a következő mondataival erősítette meg:
"Nincs baj, illetve "csak" az a gond, hogy kisebb hullámvölgybe kerültünk és éppen akkor, amikor sorozatban a legjobb teljesítményeket kellene nyújtanunk. Oka lehet ennek az, hogy az Európa bajnokságon járt játékosaink máig sem tudták teljesen kipihenni magukat és ezért a frissességük sem az igazi, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kontinensbajnokság közben mi kilencen, akik otthon maradtunk, kellő számú partner nélkül még a taktikai elemeket sem tudtuk rendesen gyakorolni. A helyzet azonban így sem reménytelen, az lenne a baj, ha közülünk bárki is mást gondolkodna."
A helyzet valóban nem reménytelen, de nehéz kihagyni a számításból azt, hogy a spanyol együttes tavaly októberben hazai közönsége előtt ha nem is "fél kézzel", de simán nyert az MKB Veszprém ellen 37:28-ra és jelenleg úgy csoportelső a Bajnokok Ligájának "B" csoportjában, hogy eddig megszerzett 16 pontját 7 győzelemmel és 2 döntetlennel hozta össze. Legutóbb a német Füchse Berlinnek sem hagytak sok esélyt, amikor Madridban 32:27-re győztek.
"Való igaz, hogy az Atleticonak nincs gyenge pontja, amit aztán ki lehetne használni, és amennyire ismerjük őket, nem olyan legények, akik éppen az utolsó csoportmérkőzésükön akarnának elbúcsúzni a veretlenségüktől. Olyan csoda pedig nem történhet meg, hogy a legjobb játékosaik egyszerre fognak ki rossz napot. Hogy akkor miként tudjuk mégis legyőzni őket? Minden jó és rossz sorozat előbb vagy utóbb véget ér, így két vereség után – ha Isten is úgy akarja – mi sem fogunk harmadszorra is kikapni.
Már tudjuk, hogy a közönségünk kritikus is tud lenni, de tudom, hogy most végig mellettünk lesz és ezt nekünk kitűnő játékkal kell meghálálnunk. A csodát nem a vendégeknek, hanem nekünk kell bemutatni. Arra nem is gondolok és nem szívesen beszélek, hogy mi lesz akkor, ha a jóslatom nem válik valóra." – zárta bizakodó nyilatkozatát egy sejtelmesre sikeredett mondattal Carlos Pérez, a 40 esztendős csapatkapitány.
