Az MLSZ székházában köszöntötték a szövetség vezetői Rudas Ferencet, a Ferencváros és a válogatott egykori játékosát, aki ma ünnepli a 90. születésnapját.
Az ünnepségre Rudas Ferenc családtagjaink kívül eljött Szepesi György, a legendás rádióriporter, az MLSZ korábbi elnöke, Várhidi Pál, Nyilasi Tibor, Mészöly Kálmán, Fehér Miklós, Lipcsei Péter és Dragóner Attila.
Először Vági Márton főtitkár köszöntötte az ünnepeltet és a vendégeket, majd Berzi Sándor alelnök méltatta Rudas Ferenc pályafutását, több történetet is felelevenítve az életéből.
– Roppant nehéz bármit is mondanom, nagyon köszönöm az MLSZ-nek, hogy megemlékezik a születésnapomról – mondta Rudas Ferenc. – Alelnök úr hosszasan sorolta, miket csináltam életem során, de nem történt más, mint hogy tettem a dolgomat becsülettel, odaadással és őszintén. Ha a mai játékosok is így lesznek vele, hiszem, hogy a magyar labdarúgás méltó lesz a múltjához.
Végül a Ferencváros nevében – a csapat és a vezetők Jerevánba utaztak az Euroliga-mérkőzésre – Dragóner Attila és Lipcsei Péter adott át ajándékot az ünnepeltnek.
Rudas Ferenc 1921. július 6-án született Budapesten. 1934-ben, a Kőbányai Torna Club színeiben kezdett el futballozni, majd a Kőbányai Törekvésbe igazolt, ahonnan 1938-ban került a Ferencváros ificsapatába. A felnőttek közt 1941. november 23-án játszotta az első bajnoki meccsét, a Salgótarjáni BTC ellen 6:0-ra megnyert találkozón góllal mutatkozott be. 1941 és 1954 között összesen 363 mérkőzésen szerepelt a Ferencvárosban, ezek közül 276 bajnoki találkozó volt. Élvonalbeli pályafutása során kizárólag a zöld-fehér együttesben szerepelt, jobbhátvédként 35 gólt szerzett. A veszélyes felfutásai, beadásai, bombaerős kapuralövései voltak a védjegyei, 1946-ban az Év Labdarúgójává választották.
Az 1948/49. évi bajnokságban aranyérmes FTC-nek csapatkapitánya volt, emellett háromszor kupagyőzelmet ünnepelhetett a gárdával (1941/42, 1942/43, 1943/44).
1943 és 1949 között 23 mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban, ezeken a találkozókon három gólt szerzett. 1943. június 6-án a 4:2-es győzelemmel végződött magyar-bolgáron mutatkozott be a nemzeti együttesben, az utolsó mérkőzése 1949. november 20-án a magyar-svéd (5:0) volt.
Pályafutása befejezését követően edzőként dolgozott az Egyetértés, a Láng SK és a Budafoki MTE csapatánál, 1976 és 1979 között az MLSZ Fegyelmi Bizottságának tagja volt. 1974-ben a Ferencváros örökös bajnokává avatták.
