A világ legcsodálatosabb és legizgalmasabb időszaka a babavárás. Ennek a gyönyörű és összetett folyamatnak sajátos jellemzői vannak aszerint, hogyan változik a kismama szervezete, illetve hogyan fejlődik a kicsi. Már a terhesség előtt érdemes megismerned, hogyan formálódik a tested!
A terhesség elejétől fogva a kismama teste gyökeresen átalakul: egy új élet kezd fejlődni benne, ami miatt nem csak olyan külső változásokra kell felkészülnie, mint a pocak növekedése, de a pszichikai folyamatoknak köszönhetően lelkileg is fel kell készülni a baba érkezésére. A terhességet három trimeszterre osztják, melyeknek megvan a saját, arra az időszakra jellemző jegyei.
Az első trimeszter
Az első trimeszter a terhesség első 14 hetét magába foglaló időszak. Ekkor tudatosul a kismamában, hogy egy új élet növekszik a pocakjában, nem véletlen, hogy nem csak nagyfokú fizikai, de lelki változások zajlanak le benne.
Ebben az időben megjelennek a terhesség első tünetei: a hányinger, a fáradtság, a gyakori álmosság –ezek a folyamatok azonban egyénenként különböző intenzitással jelentkeznek. Ugyanúgy megváltozik a közérzet is: az étvágy növekszik, vagy éppen ellenkezőleg, a kismama undorodik az addig kedvelt ételektől.
Ha gyermeket vársz, ebben az időszakban már biztosan észreveszed magadon a külső változásokat is: a mellek megduzzadnak, megkeményednek, gyakran érzel szapora szívverést, ami a magzat ellátását biztosítja, a pocakod azonban még nem kezd el látványosan nőni. A nők az első trimeszter alatt nem igazán híznak a gyakori rosszullétek miatt, nagyjából 1-2 kiló szalad fel ilyenkor.
Nagyon fontos, hogy már ebben a kezdeti szakaszban elkezdj tudatosan élni: kerüld az egészségtelen ételeket, az alkoholt, és igyál rengeteg vizet!
A második trimeszter
A terhesség második trimesztere a kezdetétől számított 15-27. terhességi hétig tartó időszak. Ekkorra a kezdeti kellemetlenségek, mint a rosszullét, hányás, fáradékonyság szinte teljesen eltűnnek, a kismama energikussá és boldoggá válik, sőt, már a magzat mozgása is érzékelhető lesz.
A kiegyensúlyozottság érzését a méhlepénynek köszönhetjük: ennek a feladata ugyanis, hogy a hormontermelés szabályozott legyen. A kismamák legkedveltebb időszaka ez, hiszen nyugodtan és örömteli gondolatokkal készülhetnek az anyaságra.
Külsőleg ebben az időszakban nagy változások mennek végbe: a derék megvastagszik, a has is elkezd növekedni. A második trimeszter alatt a kismama testsúlya 6 kg-mal is nőhet, miközben a növekvő baba súlya mindössze 1 kiló.
A második trimeszter alatt érdemes elkezdeni a szülésre való felkészülést. Ahogy az anyuka érzi, hogy a baba mozogni kezd, megnő benne a felelősségérzet és a szeretet. Bátran kérjünk tanácsot az orvosoktól – szívesen segíteni fognak abban, hogyan készülhetünk fel a gondmentes terhességre és szülésre!
A harmadik trimeszter
A harmadik trimeszter a terhesség utolsó szakasza, a 28-40. terhességi hétig tartó időszak. Míg a második trimeszter a felhőtlen boldogságról szól, a harmadik inkább a nyugtalanságról és türelmetlenségről. A kismama a szülés közeledtével egyre aggódóbbá válik az esetleges komplikációk és a kisbaba egészsége miatt.
Ebben az időszakban boldogan, mégis kétségekkel néz szembe a ténnyel, hogy anyuka lesz: izgatott és bizonytalan, hogy tudja-e majd a ráháruló kötelességeket teljesíteni. Ez teljesen természetes érzés!
A harmadik trimeszter alatt a kismama nagyon fáradékonnyá válik: néhány lépcső is valódi kihívást jelent – ugyanis a baba egyre jobban nyomja a tüdőt, húgyhólyagot, veséket. Az éjszakák is nehezebbé válnak: minden pozícióban kellemetlen az alvás, gyakoriak a görcsök, melyek egyeseknél kínzó fájdalmúak is lehetnek, és a vizelési inger is erősödik. A testtömeg még 5 kg-mal is nőhet, amiből kb. 3 kg a kicsi súlya. Az orvosi vizsgálatok alapján kiderül, hogy a kismama adottságaihoz igazítva a természetes vagy a császármetszéssel történő szülés a biztonságosabb.
A terhesség alatt végbemenő testi és lelki folyamatok mind természetesek, a várandósság velejárói. Nincs ok aggodalomra akkor sem, ha valaki más tüneteket tapasztal a trimeszterek alatt – fontos azonban az orvossal való folyamatos konzultáció!
