A BOLERO Szabadidő-, Kulturális és Táncsport Egyesület (röviden – BOLERO TSE) története két fő részre osztható. A 2005 előtti és a 2005. november óta eltelt időre.
A klubot 1992 elején Vörös Péter és Mantovay Viktória – a hazai versenytánc egyik legeredményesebb versenyzői és oktatói – hozták létre. Velük együtt négy pár vált ki a Pataky Művelődési Központ táncklubjából, s a maroknyi csapat a belvárosi Hild József Általános Iskolában kezdte meg működését. Az V. kerületi iskola kis megszakításokkal 1999-ig adott otthont a fokozatosan bővülő és fejlődő klubnak.
A kezdetben csak néhány párt számláló közösség kinőtte az egyre szűkösebbnek bizonyuló lehetőségeket. A Belvárosból Újpestre költöztünk. A Halassy Olivér Sportközpont, az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház, valamint a Könyves Kálmán Gimnázium fogadott be minket. A Bolero TSE mai napig legfényesebb időszaka volt ez.
A klub megalakulásától kezdve saját nevelésű párokat versenyeztetett. Az évek során egyre több párt nevelő műhelyünk az országban az egyik legsikeresebbé vált.
A klubhoz 2004-es kettétöréséig, több mint száz pár kapcsolódott, s a versenytánc latin ágában halmoztuk a sikereket. Több éven keresztül meghatározó szerepet játszottunk a felnőtt kategóriákban. A magyar versenytánc számára számos tehetséget fedeztünk fel, s juttattunk előkelő helyezésekhez.
A látványos eredmények oka az volt, hogy a BOLERO soha nem volt tömegklub. Egyik vezérlő gondolatunk ez volt – Kevesebb párral, magasabb minőség.
Felbomlás és okai
Több tényező vezetett az ország akkoriban egyik legsikeresebben működő "latin műhelyének" széthullásához.
Talán a legfontosabb ok, hogy mint nevelő és befogadó klub, nem képeztünk utánpótlást. A párok egyre magasabb osztályokban tömörültek, s hiányzott a bázis, a feljövő generáció. Párjaink gyakran egymást ütötték el a jó eredményektől, s ez – főleg a magasabb osztályokban – feszültségeket hozott létre. Több kettősünk befejezte a versenyzést, életük más irányba fordult.
Bajnoki címek, bajnoki dobogós és döntős helyezések sora fémjelezte az Egyesület működését. De sikerei és elismertsége közt nem jött létre egyenes arány. A Magyar 
Táncsport Szövetség 2000 és 2005 közti vezetősége – számunkra ma is érthetetlen okból – diszkriminálta a Bolero TSE két vezetőjét.
A párok nehezen viselték ezt a hátrányos megkülönböztetést. A külső és belső konkurencia egyre nőtt. Több párunk azért fordult el tőlünk, mert nem tudtuk számukra pontozóként is megadni a támogatást.
Az utolsó szög, az akkor széthulló klub koporsójában a vezetők egymáshoz fűződő kapcsolatának gyökeres megváltozása volt. Már nem volt tovább. A klub egy jelentős korszaka lezárult.
A BOLERO új korszaka
2005. őszén több váci pár szülei fordultak az egyik korábbi vezetőhöz – Vörös Péterhez, és az Egyesület másik vezetőjéhez, Vörös-Suki Ágneshez. Edzőt kerestek, aki irányítaná gyermekeik felkészülését. Az ifjú tehetségek mellé más táncosok is csatlakoztak. Létrejött egy csapat, s egy új klub alakult. Egy klub, amely a BOLERO legszebb, legértékesebb hagyományait akarja felújítani.
Közelmúlt és napjainkban
Csapatunk a FORD irodaházának egyik átalakított helyiségében kezdte meg működését. Közel egy éven keresztül tartottuk itt edzéseinket. 2006. szeptemberében új időszak kezdődött életünkben. Több párosunk versenyezni kezdett és a BOLERO a 
Viktória Mozgáskorlátozott Otthon közösségi termében talált új otthonra. Közben csapatunk edzői a hazai versenytánc élet elismert pontozóbírói lettek.
Az eredmények folyamatosan jöttek, s 2007-ben táncosaink, kategóriájukban az ország legjobbjai közé nőttek fel. A klub vezető párosát – Cseresznyék Dávid – Zsigmond Emőke -, a Magyar Táncsport Szakszövetség meghívta a válogatott tagjai közé. 2007 ősze ismét jelentős változásokat hozott. Újabb párok kapcsolódtak hozzánk, lassan kinőttük addigi próbatermünket. Ismét költöznünk kellett. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola és a Belvárosi Mozgáscentrum fogadott be minket. A hazai elismerések mellett megszülettek az új klub első nemzetközi sikerei is.
Forrás: www.bolerotse.hu
