A szagok, illetve illatok annyira nem határozzák meg életünket, mint az állatokét, de azért hatással vannak ránk. Például együttérzőbbek leszünk, ha megérezzük valakin, hogy izzad a félelemtől.
Rendetlen a párod? Cseppents citrusolajat a bőrére, vagy egyszerűen párologtasd szét a lakásban, és máris elkezd elrakodni. Holland tanulmányok ezt állítják legalábbis: vonatok egyes részein citrusolajat permeteztek szét, és innen fele annyi szemetet kellett eltakarítani, mint a vonat többi részéből. Másoknak kekszet adtak, amit asztalnál kellett elfogyasztaniuk. Azok az asztalok, amelyeken citrusillatú volt az abrosz, kevésbé lettek morzsásak, mint azok, amelyek nem illatoztak. A kutatók az eredményekből levonták a konklúziót: a citrusillat rendszeretet okoz.
Persze nem csak holland kutatóknak, de amerikaiaknak is eszébe jutott az illatokkal való kísérletezés: ők tisztítóillattal próbálkoztak, és úgy találták, tesztalanyaik nagyvonalúbbak és segítőkészebbek lettek. Ha nem is ennyire egyértelműen hatnak ránk az illatok, az biztos, hogy mindannyiunkat befolyásolnak. Meghatározott, és soha össze nem téveszthető illata van például a szülői háznak, ami a legtöbb esetben kellemes érzéseket vált ki. A citrusillat azért ösztönözhet rendrakásra, mert a tisztaság illatának tartjuk/tanultuk meg.
Jobb tisztában lennünk vele, hogy bizonyos mértékig manipulálhatóak vagyunk az illatokkal. Nem véletlen például, hogy a metróállomásokon és a bevásárlóközpontokban árad a friss kenyérillat a pékségekből: amint megérezzük, akkor is vásárolni szeretnénk, ha nem vagyunk éhesek. Egyes hotelláncok speciális illatesszenciát használnak szállodáikban, hogy a vendégeik mindig felismerjék, hogy náluk járnak. Ha az első alkalom kellemes volt, mindig pozitív érzet társul majd ehhez az illathoz. A pszichológia Proust-hatásként emlegeti azt a jelenséget, hogy az illatok érzelmeket, emlékeket váltanak ki.
Az állatok kommunikálni is képesek a szagokkal, a feromonokkal jelzik, épp termékenyek-e vagy sem. Ez az embereknél nem működik ennyire egyértelműen, de kutatások igazolták, hogy azok a nők, akiknek épp peteérése van, kevésbé találják undorítónak az izzadt férfitest szagát. És persze azt se felejtsük el, hogy az újszülöttek kizárólag a szaglásukat használva megtalálják az anyai mellbimbót. Német kutatók pedig azt igazolták, hogy a félelem miatti izzadás szaga egyesekből együttérzést vált ki, míg másokból óvatosságot.
Egy biztos, az ember mindent megtesz azért, hogy természetes testszagát (illatát) elnyomja- öbítővel, dezodorral, parfümmel. Hogy ezt azért teszi-e, hogy bizonyos illatokkal befolyásolja embertársait, vagy azért, mert valóban zavarják a kellemetlen szagok, nem lehet bizonyosan tudni. Mindenesetre a citrusolajas trükk megér egy próbát. Hátha holnapra rend lesz a gyerekszobában is.
