A gyógyító –190°C

Hidegterápiának hívják. Bár lehetne éppen fagyterápiának is nevezni. Egyre több sportoló gyógyul és regenerálódik a segítségével. A testet nyakig –110°C és –190°C közötti hőmérsékletre hűtött nitrogéngázba merítik. De ki lehet bírni a felfoghatatlan hideget? Simán. Elmondjuk, miért.

Sz. I. Egyre többet hallunk arról, hogy kiváló sportolóink a hidegterápia segítségével gyógyulnak és regerálódnak. Amikor az ember azt hallja, hogy „a testet nyakig –110°C és –190°C közötti hőmérsékletre hűtött nitrogéngázba merítik”, beleborzong, és képtelenségnek gondolja. Fagyásról azonban szó sem lehet, a hideg gáz ugyanis csak a bőr vékony rétegét érinti.

A hideg-, orvosi nevén krioterápia gyökerei az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza. A témáról a sportorvos.hu-portálon találtunk érdekes írást, abból idézünk.

A hideg hőmérsékletet különböző kórállapotok, betegségek kezelésére lehet alkalmazni, amelynek orvosi elnevezése a krioterápia. Gyökerei az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza: sérüléseket, gyulladásokat kezeltek hideggel. A – 190oC-ra hűtött folyékony halmazállapotú levegő első terápiás alkalmazása Campbell White nevéhez fűződik (1907), aki azzal bőrbetegségeket gyógyított. A II. világháború után új sebészeti eljárás – a kriosebészet – alakult ki, amelyben folyékony nitrogént, illetve folyékony oxigént alkalmaztak a bőr bizonyos betegségeinek kezelésére.
Napjainkban nem csupán a kóros bőrelváltozások terápiájában alkalmazzák, hanem az akut és krónikus csont-ízületi gyulladások, fájdalmak csillapításában is. Fontos szerepe van például az ízületet érintő műtéteket követő rehabilitációban.
Jelentős mértékben segíti a fáradalmakat követő regenerálódást, és javítja az állóképességet.

A kezelésre kétféle technikát dolgoztak ki. Az egyik a hidegkamra, a másik a krioszauna.

A higekamra

A hidegkamra; a páciensek nem ökölvívók, hanem kesztyű van rajtuk

A hidegkamrában (az a kevésbé elterjedt) az eljárás egyszerűen kivitelezhető. A páciens fürdőruhára vetkőzik, kesztyűt, zoknit, cipőt, fül- és szájvédőt visel, majd belép a hidegkamra előterének mínusz tíz fokjába. (Ha a sportolásra előkészítő mozgást bemelegítésnek hívjuk, akkor ezt a fázist akár „behidegítésnek” is nevezhetjük.) Fél perc után a –60 °C-os, majd a –110 °C-os kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik. Akárcsak a szaunázást, a hidegkamrában tartózkodás időtartamát is maga az egyén szabályozza. A kezelés alatt orvos folyamatosan jelen van. A terápia után kellemes melegérzés alakul ki az egész testben, a fájdalmak jelentősen csökkennek, az ízületek mozgásterjedelme kiszélesedik.

A krioszanuna mínusz 141 foka még mosolyogni is enged. Fotók: Internet

A krioszauna mínusz 141 foka még mosolyogni is enged.  •  Fotók: Internet

A krioszauna az elterjedtebb hidegterápiás technika, egyszerűbben kivitelezhető, olcsóbb kezelést tesz lehetővé. Az eljárás során 1-3 percig igen alacsony hőmérsékletnek teszik ki a testet úgy, hogy hőszigetelt, felül nyitott, a páciens nyakáig érő tartályban állva, a testet nyakig –110°C és –190°C közötti hőmérsékletre hűtött nitrogéngázba merítik. A számok csak olvasva sokkolóak, a szervezet örömmel fogadja az új élményt (meglepőnek tűnhet, de érzetre kifejezetten kellemes a krioszauna). Fagyásról szó sem lehet, a hideg gáz ugyanis csak a bőr vékony rétegét érinti. A különleges fürdő nyomán új erőre kap az immun- és endokrinrendszer, hosszú órákra csillapítva például a reumás fájdalmat, a gyulladásokat, javul a keringés és a közérzet, ellazulnak az izmok, jobb lesz a kondíció. A krioterápia mozgósítja a szervezet rejtett tartalékait, gyorsíthatja a műtétek utáni felépülést, lassíthatja a bőr öregedését.

Sportolóknak különösen ajánlják fáradtság és izomláz enyhítésére, mert gyorsítja a regenerálódást, javítja az állóképességet. Számos kiválóságunk kipróbálta már, néhány sportágban pedig egyenesen a felkészülés részeként alkalmazzák.

Forrás: www.utanpotlassport.hu – RSS