A hullám mexikói, de az elmélet magyar

image A haszontalannak tűnő mexikói hullám érdekes tanulságokat rejt. Ezt a sportágat már megnyertük: magyar tudósok foglalták matematikai modellbe a tömeges jelenség keletkezésének és működésének szabályait. Aki az elmélettől kedvet kap a cselekvésre, azt várja a nagy online hullám. Még egy hónap az olimpiáig, de már több mint ezren hullámoztak a magyarokért. Itt: hullamozzamagyarokert.hu.

A mexikói hullámot mindenki ismeri. A stadionban mérkőzés közben néhány ember feltartott kézzel felugrik, és amikor leülnek, a mellettük lévők ugranak fel. Hullámzások végigszalad a lelátón. A nézők persze szeretnek sportot csinálni a szurkolásból, de mi vihet rá valakit arra, hogy elmélyültebben is foglalkozzon a hullámzással?

Elméletileg

A kollektív emberi mozgás tudományos szempontból nagyon tanulságos, mert jól leírható szabályokat követ. Mint egy madárraj, amely felrepül és egycsapásra elrendeződik, majd együtt fordul, a hullámzó szurkolói tömeg is egyetlen testként viselkedik, pedig nincs vezére, aki irányítaná. A „mexikói hullám” modellezése ezért hasznos kiindulópontja lehet a tömegek viselkedését, különösen a felfokozott lelkiállapotú nagyobb csoportok, izgatott embertömegek magatartását vizsgáló kutatásoknak.

Büszkén gondolhatunk rá, hogy a mexikói hullám kifinomult elméletét nekünk magyaroknak köszönheti a világ. Közel egy évtizede Dr. Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika tanszékének vezetője két kutatótársával tett közzé egy matematikai modellt a jelenség leírására.

Mexikói hullámokat elemezve az ELTE kutatói megállapították, hogy egy jellegzetes hullám másodpercenként körülbelül 12 méteres (20 ülőhelynyi) sebességgel terjed. Szélessége 6-12 méter, átlagosan 15 ülőhelyet fog át. Bizonyos mennyiség alatt a folyamat be sem indul: 25 fős indító csoport esetében a hullám kialakulásának valószínűsége csekély, negyven fő feletti csoportok esetében egyre valószínűbb a stadiont körbeérő hullám létrejötte. A siker feltétele még az inger iránya – a hullámok 75%-a az óramutató járásával megegyező irányú –, az inger távolsága, és a résztvevők reakcióideje. A hullámzás sikere természetesen a mérkőzés színvonalától is függ. Minél izgalmasabb egy meccs, annál több kezdeményező néző kell a hullámhoz.

Az érdeklődők kicsit részletesebben is olvashatnak a kutatásról, vagy egy egész Vicsek-előadást is meghallgathatnak a Mindentudás Egyeteméről.

 Gyakorlatilag

Egy stadionban már 25 ember is elég lehet a hullám elindításához. Virtuálisan mindez még egyszerűbb. Egy hónapja indult a Magyar Olimpiai Bizottság és a Sport szelet akciója, s a www.hullamozamagyarokért.hu weboldalon már több mint 1100 lelkes egyéni hullám buzdítja a magyar olimpiai csapatot. Aki saját hullámát szívesen látná ebben a szurkolótáborban, nincs más dolga, mint fellépni a weboldalra, s az egyszerű szabályokat követve kamerával, webkamerával rögzíteni saját hullámzó mozdulatát. Az oldal működtetői összefűzik a feltöltött videókat, hogy az egyéni lelkesedésből közös buzdítás legyen.

A hullámot a magyar vízilabda-válogatott indította, érdemes az egyre bővülő videót teljes képernyőn, HD-minőségben végignézni. Jól látható, hogy hullámozhatunk gyorsan, lassan, egyedül, kedvesünkkel, plüssmacival, szobában és kint a téren. A szurkolásban biztos, hogy a részvétel a fontos.

 Kapcsolódjunk be mi is, hogy lelkesedésünk egészen Londonig érjen!