Az élő anyag hidratált állapotban van. A bőr puhaságát, bársonyosságát, rugalmasságát, simaságát szöveteinek hidratációja hozza létre. A szervezet sejtjei és rostjai a hidratáció következtében duzzadtabbá válnak, és egymásra nyomást gyakorolnak. Szervezetünk víztartalma az embrionális életben a legnagyobb, majd az idő előrehaladtával jelentősen lecsökken.
A vízhiányos bőr oka
A bőr dehidratációját számos tényező idézheti elő. Oka lehet a faggyúműködés megváltozása, az életkor, az évszakok, időjárás (napsugárzás, szél), páratartalom, életmód (légkondicionálás, munkahelyi körülmények, központi fűtés, kemény víz, dohányzás, légszennyezettség), étrend, folyadékbevitel nem megfelelő volta, a hormonális változások, betegségek kialakulása, gyógyszerek és azok mellékhatásai, nem megfelelő kozmetikumok, illatszerek használata (gyakori hámlasztás, bőrradírozás, lúgos szerek), lelki tényezők és a kor.stb.
A mindennapi ápolás
Megfelelő állapotú bőrt csak mindennapos hidratálással lehet elérni. Ennek fontos tényezője a dehidratáltságot előidézni képes faktorok kiküszöbölése. A bőr házi ápolása során fontos a teljes bőrfelület napi legalább egyszeri alapos hidratálása (lehetőleg közvetlenül fürdés után), az arcbőr gondos letisztítása reggel és este, a nap során pedig bőrtápláló anyagok alkalmazása. A bőr dehidratáltságának tárgyalásakor megkülönböztetünk felszíni és mélyrétegi vízhiányos bőröket. Felszíni vízhiány esetén csak a hám hidratáltsága alacsonyabb a normálisnál, míg mélyrétegi vízhiány esetén már az irha rostjainál is kimutatható a vízhiány. Ennek kialakulását számos külső és belső tényező okozhatja.
Kezdjük az elhalt hámréteg eltávolításával
A hám elhalt szarusejtjeinek eltávolítása nélkül azonban a kozmetikumoknak csak töredéke képes a hámba bejutni, ezért a hidratáló anyagok felvitele előtt fontos a bőr megfelelő előkészítése is. Erre mechanikai, biológiai, kémiai peelingek és elektrokozmetikai megoldások széles skálája ( hidrodermabrázió, mikrodermabrázió, hidroabrázió, frimátor, stb.) érhető el a modern kozmetikai gyakorlatban.
A mechanikai peelingek az elhalt hámréteget dörzsanyagaik segítségével távolítják el. A peelingezés hatékonyságát a dörzsölés mértéke és a szemcsenagyság határozza meg. Rosacea, gyulladt, érzékeny bőr esetén e koptatási forma nem alkalmazható.
Gyengédebb megoldást jelentenek a biológiai peelingek, amelyek többnyire fehérjebontó enzimeket tartalmaznak. Ezeket jellemzően papayából, ananászból vonják ki. Feladatuk az elhalt hámsejtek közötti kötések feloldása. Általában maszkok, krémek, ampullák formájában érhetők el.
Kémiai peelingek: már az ókorban is alkalmazták, ilyen volt Kleopátra híres szamártej fürdője. Napjainkban többnyire savakat használunk e célból. Legelterjedtebbek a gyümölcssavak (AHA) – mint például a citromsav, az almasav, a tejsav, a glikolsav – amelyek a felszíni hámoldás után behatolnak a sejtek közötti réseken át egészen a szaruréteg aljáig, ahol serkentik a sejtosztódást, így elősegítik a bőr regenerálódását.
Gépi megoldások között a mikrodermabrázió, a hidroabrázió, a hidrodermabrázió és a frimátor a legelterjedtebbek. Ez utóbbi már lakossági forgalomban is kapható otthoni alkalmazásra.
Folytassuk a szakszerű hidratálással
Az elveszített nedvességet nem csak a ráncok és a száraz bőrérzet miatt érdemes pótolni. A tapasztalat szerint a megfelelő víztartalmú bőr ötször-tízszer olyan gyorsan fogadja be egy krém hatóanyagait, mint a száraz. A hidratáló krémekben általában a víz (aqua) áll az első helyen az összetevők felsorolásában (O/V emulziók). Egy-egy nappali krém, akár 70 százalékvizet is tartalmazhat. A hidratálás valódi értékét a vízmegkötő anyagok minősége biztosítja, ugyanis a víz pillanatok alatt elpárolog, ha nincs ami megkösse.
A glikolok, a szorbitok, a hyaluronsav és a glicerin hagyományos nedvesítőszerek. Hatásuk azonban inkább csak a bőrfelszínre korlátozódik. A bőr természetes nedvességmegkötő faktoraihoz hasonlatos anyagok általában mélyebb, tartósabb és intenzívebb hidratálást biztosítanak.
A kozmetikai termékek piacán használt nedvességfelvevő és nedvességmegkötő anyagokat sokféleképpen lehetne csoportosítani, eredetük, szerkezetük, hatásaik, megítélésük, stb. alapján. A növényi olajok (szója, rizs, ricinus, olíva, stb.) ugyanúgy képesek hozzájárulni a bőr víztartalmának fokozásához, mint például a magas cukortartalmú gyümölcsök (sárgadinnye, banán, szőlő, stb.).
Szakonyi Eszter
kozmetikus mester,
Egészségügyi szakkozmetikus
Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet
www.vintagebeauty.hu
