Az MKSZ Versenyszervezői Kollégiumának sajtóközleménye
BringaSport – 2016.03.31 – A nemzetközi sportmédiát uralja egy hétvégi tragikus kimenetelű baleset híre, amely során egy fiatal belga kerékpáros, Antoine Demoitie életét vesztette. A baleset vétlen résztvevője volt egy, a versenyen dolgozó kísérő motor is, és éppen ez, a baleset következtében elszabadult motorkerékpár okozta a fiatal sportoló halálát. A nemzetközi kerékpáros sajtóban évek óta téma, hogy mekkora problémát okoznak a kísérő járművek, és azok sokszor gyakorlatlan vezetői. Az esetet követően természetesen itthon is megindult a véleményözön – főleg a közösségi médiában. Ez érthető, hiszen évente sok ezer, többnyire amatőr magyar bringás vesz részt országúti kerékpárversenyeken, és természetes, hogy mindenre felkapják a fejüket, ami a biztonságukkal kapcsolatos.
Azonban, mielőtt ez a téma félreviszi, vagy esetleg a szervezők és a kísérő motorosok ellen hergelné a bringásokat, fontos tisztában lenni a hazai viszonyokkal, és a meglévő valódi problémákkal.
“Tizenöt éves versenyszervezői múlttal, a Tour de Hongrie és sok más esemény főszervezőjeként van némi rálátásom a helyzetre. Éppen az ezen a területen szükséges beavatkozások miatt nevezett ki a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöksége a Versenyszervezői Kollégium vezetőjének – mert van itt teendő bőven! Ugyanis gyakran előfordul, hogy a minimális biztonsági szabályoknak sem megfelelő eseményeken kénytelenek versenyezni amatőrök és sokszor elit versenyzők is. És nem azért, mert túl sok a motoros vagy a kamerás a mezőnyben! Hanem azért, mert bizonytalan és kiszámíthatatlan az útvonal-biztosítás és az egészségügyi biztosítás színvonala” – mondta Eisenkrammer Károly, az MKSZ Versenyszervezői Kollégiumának vezetője. “A hazai versenyeken is előfordulnak képzetlen segítők (ezen is dolgozunk, hogy javuljon a helyzet), de a valódi veszélyt nem ők jelentik a versenyzőkre nézve, hanem a többi, információhiányban szenvedő és ezért sokszor ingerült, vagy figyelmetlen „civil” közlekedő, vagy csak egyszerűen az útvonal-biztosítás hiánya. Vagyis a magyarországi helyzet, a hazai problémák messze nem azonosak azzal, mint amit a nemzetközi, World Tour versenyeken látunk.”
A versenyzők a legtöbbször nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szervezési hiányosságok okozhatnak komoly problémát a számukra – és nem is lehet elvárni tőlük, hogy a rajt előtt ellenőrizzék, hogy minden feltétel adott-e a szervezéshez. Éppen ezért van szükség az MKSZ-re, mint egyfajta hatóságra, amely a sportolók biztonsága, a balesetek elkerülése, és a minél gyorsabb, minőségi egészségügyi ellátás érdekében betartat néhány alapvető szabályt. A biztonság sajnos jelentős részben pénzkérdés is. De mégis mindennél előrébb való!
Hazai viszonyok között is van arra mód, hogy akár nemzetközi szintű útvonal-biztosítást adjunk egy verseny mellé. Jó példa erre, hogy a 2015. évi Tour de Hongrie után a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) ellenőre az írásos beszámolójában külön is megdicsérte azt a munkát, amit a rendőrök és a motorosok végeztek. Mindez természetesen igen sokba kerül – de e nélkül nem lehet, nem szabad versenyt szervezni.
Az nem is lehet kérdés, hogy egy versenyen minden résztvevő biztonsága egyformán fontos. Akár a győzelemért hajt, akár a limit idő elkerüléséért. És ugyanolyan fontosnak kell lennie a szervező számára a világbajnok biztonságának, mint az országúti maratonon életében először induló nagymama életének. A gyakorlatban azonban sorban valósulnak meg ma Magyarországon olyan versenyek, amelyek még a törvény által előírt minimum biztonsági szintet sem érik el. Vagy ahol az élboly biztosítása után a többieknek a normál forgalomban kell haladniuk.
A rendőrök vagy az útvonalat biztosító motorosok száma és felkészültsége mellett legalább ilyen fontos az egészségügyi biztosítás és annak minősége is. Azt nem lehet tolerálni, egy versenyre úgy fogadjanak el nevezéseket, és úgy indítsák el a mezőnyt, hogy azon nincs kirendelt, és a szabályok szerint felszerelt mentőautó!
“Mindenkit meg lehet érteni “természetesen” – így a szervezőt is. Sokba kerül, és egyébként is “jó fej az ismerős mentős, és ha hívjuk, 10 perc alatt odaér a mentőállomásról”. Bízom benne, hogy kevesen láttak még a vérében ájultan fekvő fejsérültet a semmi és a senki közötti országúton, félúton. Ha ilyenkor indítjuk el a stoppert, és megnézzük, hogy sok-e vagy kevés az a plusz tíz perc, hamar rájövünk a válaszra” – mondta Eisenkrammer Károly. “Sajnos még a rendezvényre kirendelt mentő sem tud mindig azonnal ott lenni a helyszínen, de legalább együtt él az eseménnyel, és mindenkinél gyorsabban tud reagálni. Ezért kell kötelezően ott lennie! Nagyon elszomorító, hogy az elmúlt egy-két évben sok vitát hallottunk arról, hogy min múlik egyes szervezők esetében, hogy elfogadják-e az MKSZ játékszabályait. Tényleg egy mentőautón? Tényleg felmerül ez bárkiben kérdésként, hogy kell-e egy versenyre előzetesen mentőt rendelni?!”
Ki kell mondani: ha nem felel meg egy verseny a minimális biztonsági feltételeknek, akkor inkább ne szervezzék meg! Ezzel elveszünk egy versenyzési lehetőséget sok-sok bringástól? Meglehet. De egyrészt potenciálisan megmentünk vele néhány életet, másrészt pedig sok esetben ki fog derülni, hogy mégis meg lehet oldani azt a mentőt, hogy ott legyen a mezőny mögött.
Az MKSZ Versenyszervezői Kollégiuma minden szakágban, így a legveszélyeztetettebb országúti szakágban is létrehozza a szakági bizottságát annak érekében, hogy a versenyszervezők (a UCI szabályok, valamint a magyar törvények betartása mellett) maguk határozzák meg azt a szervezési minimumot, amely MINDEN hazai kerékpáros versenyre igaz lesz. Legyen az akár a magyar bajnokság vagy akár egy országúti maraton hobbi bringásoknak – akár egy MKSZ tagszervezet a szervezője az eseménynek, akár nem.
“A közös munkában számítunk a rutinos versenyszervezők aktív részvételére, segítségére és minden szervező együttműködésére is. Hiszen az MKSZ – még ha hatóságként lép is fel – nem ellensége, hanem partnere lesz a szervezőnek. Azzal, hogy – a minimális szabályok betartása esetén – jóváhagyja az egyes versenyeket, egyben felelősséget is vesz le a szervezők válláról. E mellett az MKSZ a szervezőkre és a résztvevőkre is érvényes felelősségbiztosítást is nyújt. A hatósági jogkör és a szolgáltatások együttes alkalmazása pedig végső soron mindannyiunk biztonságát növeli. A sportolókét és a szervezőkét egyaránt. Bízom a jövőbeni együttműködésben!”
Eisenkrammer Károly
MKSZ Versenyszervezői Kollégium vezetője
2016. március 31.
