Hosszú, felnőtt csapatok edzőjeként eltöltött évek után visszatér az utánpótlás-neveléshez Őze Tibor, a Szeged 2011-Grosics Akadémia újonnan kinevezett utánpótlás szakmai igazgatója. Célja felkészíteni a műhelyt a 2018-ban esedékes auditációra, amely során eldől, hogy az csatlakozhat-e a jelenleg kiemelt akadémiákhoz.
Majer Dániel • Két év múlva újabb auditáció következik a magyar labdarúgásban, amellyel újabb nevelőműhelyek kapnak lehetőséget arra, hogy a kiemelt akadémiák közé kerüljenek. Ide pályázik a Szeged 2011-Grosics Akadémia is, amelyet cél elérésében nem más, mint Őze Tibor segíti.
„Teljesen más az utánpótlásban dolgozni, mint felnőtt együttesek élén. Szerencsére van benne tapasztalatom még a pályám elejéről, amikor az Újpestben és a BVSC-ben ezen a területen tevékenykedtem.” Az auditálás az a folyamat, amelynek során egy külső, erre szakosodott cég különböző szempontok alapján felméri az akadémiákat és sorrendet állít fel, eldöntve, hogy melyek felelnek meg az első osztály követelményeinek, és melyek nem.
„Legutóbb a belga Double Pass végezte el ezt a feladatot, azt viszont egyelőre még nem tudni, hogy két év múlva mely céget kérik fel. Korábban én is részt vettem már egy klubban az erre történő felkészítésben. A legfontosabb szempont ilyenkor a produktivitás, azaz, hogy az adott központ milyen szintű labdarúgókat tud kinevelni és hány játékost ad az első számú csapatba, vagy a korosztályos, adott esetben a felnőtt válogatottba. Ez minden mutatónál fontosabb.”
De az auditálás során nemcsak ezt, hanem több területet is vizsgálnak, a gazdasági mutatók mellett a szakmaiságot és stáb felkészültségét is figyelembe veszik. „Nézik, hogy az edzők az adott korosztályban milyen módszerekkel készítik fel a gyerekeket, milyen felméréseket végeznek, van-e pszichológus, fitneszedző, rehabilitációs szakember a klubban, és ha igen, mennyire összehangoltan dolgoznak együtt.”
A kiemelt tehetségek gondozása is fontos szempont. „Velük másképpen, külön is kell foglalkozni, és az sem mindegy, hogy kik teszik ezt. A szakembereknek megfelelő végzettséggel és gyakorlattal kell rendelkezniük. Fontos természetesen az infrastruktúra is, ami Gyulán európai színvonalú.” Emiatt az ottani csapatok jelentősen előbbre járnak a szegedi együtteseknél, tehát utóbbiaknál több a teendő. „A Szeged 2011 jelenleg önálló nevelőklubként működik, mert nincsen helyi felnőtt csapata, ugyanis az Gyulán játszik, ahol a Grosics Akadémia központja van. Úgy gondolom, hosszú távon Szegeden lesz a központ, aho stadion és ifjúsági centrum épülhet.”
Cél tehát a Szeged 2011-Grosics Akadémia bejuttatása az ország 12 legjobbja közé, 2018 őszére kiderül, sikerült-e.