A magyar válogatottról és a Nemzetek Ligájáról
– Az egész júniusi Nemzetek Ligája-szereplésünk egy nagyon szép emlék. Az angol meccs idegenben mindennek a csúcsa volt. Nekem is nyilván külön öröm, hogy azon a meccsen még gólt is szereztem, de anélkül is egy óriási dolog lett volna. Persze így teljesen máshogy éltem meg. Nagyon sokszor eszembe jut, sokszor még Amerikában is egyébként még így hónapokkal a meccs után is, és tényleg nagyon boldog vagyok miatta.
Van olyan, ha akár idegenben játszunk, hogy bekiabálnak a lelátóról, hogy szép volt az angolok elleni gólom. Úgyhogy az tényleg egy olyan eredmény volt, amire azt mondhatjuk, hogy az egész világ felkapta a fejét.
Ami a legnagyobb erőssége a csapatunknak, az a csapategység. Nagyon sokat segítjük egymást a pályán, harcolunk egymásért. Azt gondolom, hogy nagyon jó az összhang a csapat és a szakmai stáb között, ami szintén egy nagyon fontos dolog. Egyénileg is megvan a minőség a játékosokban ahhoz, hogy akár ilyen eredményeket érjünk el. Úgyhogy bízom benne, hogy a jövőben is hasonló sikereket érhetünk majd el.
Szalai Ádám visszavonulásáról
Az én itt töltött időszakomban többnyire ő volt a csapatkapitány, aki tényleg vezére a csapatnak a pályán és azon kívül is. Nyilván egy óriási veszteség lesz az, hogy ő már nem lesz itt velünk a jövőben. Nagyon nehéz lesz őt pótolni, de azért azt gondolom, hogy vannak olyan játékosok, akik erre alkalmasak lehetnek – de még egyszer mondom, ez egy óriási veszteség lesz a csapatnak.
Mi a legnagyobb különbség az idei és az előző amerikai klubidénye előtt?
– Az előző szezonban ugye az idény közben érkeztem meg a csapathoz, az Eb alatt. Ráadásul akkor meg is sérültem, úgyhogy az első két-három hetem a sérülésemmel telt. Az pedig, hogy valaki szezon közben érkezik meg egy új csapathoz, nem a legideálisabb dolog, két-három hónap kellett ahhoz, hogy megszokjam a társakat, az új légkört, az új életet. Idén viszont már velük kezdtem a felkészülést – azt gondolom, hogy ez a legnagyobb különbség. A csapatban betöltött szerepem alapján rám jönnek ki a támadások befejezései sokszor. A tizenegyeseket én lövöm a csapatban. Azzal, hogy jöttek a gólok egymás után, nyilván az önbizalmam is egyre csak nőtt, egyre többet vállalkoztam, és azt gondolom, hogy ezek nagyon sokat segítettek.
Mi az MLS gyenge pontja?
– Ha az amerikai bajnokság leggyengébb pontját kell kiemelni, akkor a védőket lehet megemlíteni. Más rendszerben zajlik a bajnokság, nincs kieső, minden csapat felvállalja a támadójátékot. Igazából a védekezésre ilyen szempontból nem fektetnek nagy hangsúlyt. Nyilván senki sem akar tíz gólt kapni egy meccsen, de az amerikaiaknak inkább az a céljuk, hogy közönségszórakoztatóak legyenek a meccsek, legyen két-három-négy gól minden találkozón.
De azért nem úgy zajlanak a meccsek, hogy kimegyek, a kapusunk odapasszolja nekem a labdát, én meg végigvezetem a pályán, aztán belövöm. Ennél azért nehezebb egy kicsit, de igen, azért védekezésben a csapatoknak még van hová fejlődniük.
Közel jár Nikolics amerikai gólcsúcsához – de mennyire közel?
– Nikó (Nikolics Nemanja – a szerk.) minden héten szokott írni, mióta csak 14-15 gólnál járok. Azóta minden gólom után szól, hogy még 7-et, vagy még 6-ot kell szereznem, hogy utolérjem az ő 24 gólos szezonját. Két meccs van még hátra, öt góllal van több gólja, mint nekem jelenleg. Nem mondom azt, hogy lehetetlen dolog, de azért nagyon nehéz lenne ezt az öt gólt ezen a két meccsen behozni…meglátjuk majd.
Mennyire népszerű a foci és Gazdag Amerikában?
– Az elmúlt egy-két hónapban sokkal többen ismernek meg az utcán, vagy ahol lakunk. Hogy ha lemegyünk sétálni a családdal, egyre többen oda is jönnek hozzám, és nem mondom azt, hogy azért úgy kezelnek, mint mondjuk egy NBA-sztárt, vagy egy NFL-játékost, de azt gondolom, hogy egyre népszerűbb a labdarúgás Amerikában, és ezt érzékelem én is.
