Történelemkönyvet írni a legnehezebb dolgok egyike. A tények, történések rengetegében rendkívül aprólékos, odaadó munkára van szükség ahhoz, hogy a szerzőnek legalább reménye legyen arra, hogy megtalálja a megfelelő arányokat és lehetőleg semmi fontosat ne hagyjon ki. S ha minden sikerült, akkor még lehetőség szerint olvasmányos is legyen a mű, hiszen csak így lehet az Olvasó érdeklődését folyamatosan ébren tartani.

Nos, a szerző (ez esetben két szerző) fáradozása meghozta a gyümölcsét. A kosaras berkekben egyaránt nagy névnek számító Gyimesi János és Zsíros Tibor alapvetően elérte célját: Úgy írtak a magyar kosárlabdázás történetéről ,,Az első 100 évünk” közel 300 oldalán, hogy akinek akár csak egy kis affinitása is van a világ egyik legnépszerűbb labdajátéka iránt – amelyben mi, magyarok korábban sokkal sikeresebbek is voltunk, mint mostanában -, az lebilincselő olvasmányt tarthat a kezében.
A cikk folytatódik..! kattintson ide!




