Huszadik alkalommal rendezték meg a zuglói Csanádi Árpád tizenkét évfolyamos iskola névadója tiszteletére a Csanádi-napi ünnepséget, amelynek szomorú aktualitását az intézmény korábbi igazgatója, Schlegel Oszkár (képünkön) portré domborművének leleplezése adta.
Az iskola aulájában az Olimpiai Himnusz meghallgatásával vette kezdetét a hosszú és változatos program. A világhírű sportdiplomata domborművének megkoszorúzását követően az I. emeleten leleplezték Schlegel Oszkár domborművét, Fekete Géza szobrászművész alkotását. Csom István nemzetközi sakknagymester, olimpiai bajnok a Petőfi Gimnázium egykori osztálytársaként emlékezett az iskolát 35 éven keresztül – ebből tizenöt esztendőn át igazgatóként – szolgáló, kitűnő pedagógusról, az olimpiai eszme „tetőtől talpig” elkötelezett élharcosáról.
Az időjárás jóvoltából az udvaron folytatódó ünnepség részvevői meghallgatták az Országgyűlés elnökének, a MOB első emberének, Schmitt Pálnak akadályoztatása miatt videón küldött köszöntő szavait. „Mintha tegnap történt volna, amikor felvették Csanádi Árpád nevét, méghozzá Schlegel Oszkár úr javaslatára, aki megálmodta ezt és akinek élete értelme volt a névadás és az iskola életének tartalommal való megtöltése. Szeretettel gondolok rá, miként az összes jelenlévőre – Csanádi Árpád özvegyére, Katalin asszonyra külön is – innen, a Parlamentből.”
Az ünnepi beszédet dr. Takács Ferenc professzor tartotta. Emlékeztetett arra, hogy a névadó egy hétgyermekes, szegény családból származott, onnan küzdötte fel magát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik vezető munkatársává. Kevesen tudják, hogy Csanádi Árpádot többek között dr. Mező Ferenc, az 1928-as, amszterdami olimpia szellemi versenyének győztese is tanította. A tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő Csanádi beküzdötte magát a Ferencváros 1948/49-es évben bajnoki címet szerzett csapatába. A „Labdarúgás” címet viselt, két majd háromkötetes szakkönyvét tizenvalahány nyelvre fordították le.
Csanádi Árpád hamar részt vállalt a magyar olimpiai mozgalom tennivalóiból is. Az 1948-as, londoni ötkarikás játékok előkészületi munkáit követően 1952-ben, Helsinkiben már mint a magyar küldöttség egyik vezetője vehetett részt a játékokon. 1964 és 1983 között volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, miközben az akkori három NOB-elnöknek – Avery Brundage, Lord Killanin és Juan Antonio Samaranch – egyaránt kiemelt munkatársa lehetett.
Csanádi Árpád emlékezete után Schlegel Oszkárnak a Petőfi Sándor Gimnáziumban volt egykori iskolatársa, Komlósi György kért szót. Felemlítette, hogy a korán eltávozott iskolaigazgatóval annak idején két tanáruktól – Paulinyi Jenőtől és Nemes Nagy Ágnestől – különösen sokat kaptak. Elsősorban pedig a hazaszeretetet, a sportban pedig a tisztességes eszközökkel történő küzdelmeket, a győzni és a veszteni tudás képességét.
Vargáné Hajdú Mária és Csanádi Árpádné a 2009/2010-es tanév történései alapján odaítélt díjakat osztották ki. A kitüntetéseket Lévai Márton (vízilabdázó, Csanádi Árpád-díj), Pinczi Anita (labdarúgó, Deák Ferenc-díj), Németh Zsolt (birkózó, Kozma István-díj), Benkő Károly (vízilabdázó, Fábián Dezső-díj), Tóth Dániel (kézilabdázó, Cséfay Sándor-díj), Szabadfi Szilvia (torna, Elek Ilona-díj), Vágó Fanni (labdarúgás, Elek Ilona-díj) és Talabos Attila (II. osztályos tanuló, Palánta-díj) kapták.
Az ünnepség befejeztével idén is megkoszorúzták Deák Ferenc domborművét, ahol az abszolút gólkirály egykori sportkörének, a SZAC-nak korábbi elnöke, Bodnár János mondott méltató szavakat.