Legutóbb 16 évvel ezelőtt ugrott magyar távolugró nyolc méter felett. A Ferencváros atlétája, a tavaly edzőt és cipőt váltó Szabó László azonban nagyon közel van hozzá.
Szabó László egy centire a nyolc métertől (fotó: Tumbász Hédi)
Szabó László tavaly június 8-án, a Budapest Open első versenynapján 799 centiméteres ugrással nyerte meg a férfiak távolugró versenyszámát, ami nemcsak azért volt kiemelkedő eredmény, mert azt megelőzően 776 volt az egyéni legjobbja, hanem azért is, mert egyetlen centire került a nyolc métertől. Márpedig ez bűvös határ a távolugrásban, különösen a magyarban, itthon legutóbb Margl Tamásnak sikerült áttörnie ezt a határt 2004 júniusában, akkor 820 centivel nyert egy tatabányai ugróversenyen.
A szabadtéri országos bajnokságok 1897 óta íródó történetében csupán hatszor sikerült nyolc méternél nagyobb eredménnyel nyerni, ez háromszor a magyar csúcstartó Szalma Lászlónak (1982, 1983, 1985), kétszer Pálóczi Gyulának (1984, 1986), míg legutóbb 1993-ban Ordina Tibornak sikerült.
„A 799 centis ugrásom kicsit nekem is meglepetés volt, ugyanis öt nappal előtte 737-et ugrottam a Hopp Parádén” – mondta a Nemzeti Sportnak Szabó László, akinek emiatt kisebb konfliktusa is volt akkori edzőjével, Kiss Tiborral, akivel el is váltak útjaik, és Szász Bence vette át az edzései irányítását. Nemcsak edzőt, hanem cipőt is váltott, addig szöges futócipőben versenyzett, de a Budapest Openen már szöges ugrócipővel próbálkozott.
„Kicsit ideges voltam, bizonyítani akartam, hogy én nem 737 centit tudok ugrani – fogalmazott az FTC 28 éves atlétája. – De feszült is voltam, mert nem tudtam, mi jöhet ki ebből. De bejött a váltás! Az ugrócipővel magasabb helyzetben futok, ezáltal jobb támaszt tudok létrehozni ugrás előtti.”
A Budapest Openen a teljes hatos sorozata kiemelkedő volt, a 799-es ugrás ugyan az utolsó kísérletre jött ki, de másodikra úgy ugrott 787-et, hogy vagy harminc centivel a deszka elől rugaszkodott el.
„A technikám nem tökéletes, de úgy érzem, a nyolcméteres határt inkább lelkileg lesz nehéz áttörni. Önbizalom terén nem állok túl jól, például sosem gondoltam volna, hogy pont én ugrok majd ekkorát” – vallotta be Szabó, aki azt sem szereti, ha a versenyek előtt állandóan arról kérdezgetik, mikor ugrik már nyolc métert. Az idei fedett pályás szezonja remekül sikerült, 791 centiig jutott, pedig csonthártya-gyulladás hátráltatta az ugrólábában, folyamatosan fájt a sípcsontja.
„Úgy éreztem, lapos az ugrásom, alig emelkedek fel, erre harminc centit javítottam az egyéni csúcsomon. Szinte csak a sebesség vitt el 791-ig, ami nem ideális, de tulajdonképpen biztató” – tette hozzá Szabó László, aki egyébként nemcsak távolugrásban kétszeres országos bajnok, hanem kétszáz méteren is, amelyen 21.13 az egyéni legjobbja. Ez is mutatja, hogy a sebesség az egyik legnagyobb erőssége, 2015-ben például egy mérés szerint 41.1 km/órára gyorsult fel az elugrás előtt.
Fizikai fájdalmai már nincsenek, az alapozást is elkezdték, edzőjével az augusztusi, párizsi Európa-bajnokságra élezik a csúcsformát, de az olimpiai kijutást sem zárják ki. A szint ugyan magas (822), de nem lehetetlen teljesíteni, és a pontrendszer alapján is érdemes számolgatni, mert könnyen lehet, hogy ezt a szintet a 32 olimpiai induló fele sem fogja megugrani.
(nso.hu / V. Sz.)
