Teleki András kisgyermek kora óta a vízben éli az életét, s amikor megunta az úszást, nem volt kérdés, hogy vízilabdára vált. A KSI 17 éves centere jelenleg az U19-es és az U18-as válogatott tagjaként is világversenyre készül.
Pusztai Viola • Víz, Szolnok, kajak-kenu – bár Teleki Andrást valóban a víz közelében kell keresni, a stég helyett érdemesebb inkább az uszodában. Annak, hogy a Tisza-parti városban nem a kajakozás felé indult el, amikor 9-10 éves korában megunta a faltól-falig úszkálást, egyszerű oka van: „utál” futni. Így esett a választása a vízilabdára.
– Amikor a gyerekcsapatban szerepeltem, még futottunk az edzéseken. Azt nagy nehezen kibírtam, azóta meg egyre kisebb a mennyisége – mondja a 17 éves pólós, akit Szolnokon a nevelőedzője, Urbán Lajos tanított meg a sportág alapjaira. – Kezdetben a súlyom miatt bekket játszottam, a centerek nehezen tudtak arrébb tenni a vízben. Aztán Lajos bácsi úgy döntött, hogy centerképzést indít, és belőlem is azt nevel.
Teleki András Szolnokon kezdett el vízilabdázni
Annak ellenére, hogy a Szolnok a korábbi szezonokban nem az országos utánpótlás-bajnokság felsőházában játszott, csak annyiban érezte nehezebbnek, hogy a korosztályos válogatottba kerüljön, mert nem volt mindig a válogatott edzők szeme előtt. Ellenben a tehetséggondozó összetartásokon mindig helytállt, így az U15-ös, majd az U17-es válogatottnak is tagja volt.
– Azt követően fejlődtem a legtöbbet, hogy Horkai György szövetségi kapitány keze alá kerültem a válogatottban. Köszönhető volt Keszthelyi Tibornak is, aki külön foglalkozott a centerekkel. Addig erőből próbáltam megoldani a feladatomat, attól fogva viszont elkezdtem használni a fejemet, azaz többet úszva, mozogva tartom a pozíciómat, így a bekkek könnyebben odanyúlnak, s akkor jön a kiállítás.
Az előző szezon után több klub is megkereste, s bár már korábban is volt róla szó, hogy Budapesten többet fejlődhetne, csak tavaly döntött a váltás mellett. A KSI SE-t tartotta a legjobb választásnak, szem előtt tartva a játéklehetőség mennyiségét, illetve a Margitszigetet, mint edzéshelyszínt ideálisnak találta. Mint mondja, az ifjúsági és az OB I-es bajnokságban mintegy 30-40 meccset játszott, azáltal sokat erősödött, felgyorsult a játéka, és a tudása is gyarapodott.
Persze a váltás változásokkal is járt az életében.
– Könnyen beilleszkedtem az új környezetbe, gyorsan megszoktam a pesti légkört. Albérletben lakom, így sokkal jobban tudok a tanulásra koncentrálni, hiszen a vízilabda mellett az is nagyon fontos. A kollégiumot biztosan nem bírnám ki.
A csapattársai igen nyugodt embernek ismerték meg, akit semmivel sem lehet kihozni a sodrából.
– A szárazföldön mindig nyugodt vagyok, átgondolom a dolgokat, ami éles ellentéte a vízi énemnek. Ott kellőképpen felpörögök, agresszíven játszom. A többiekkel ellentétben valóban kevésbé görcsölök rá egy-egy fontosabb mérkőzésre, csupán akkor kezd el érdekelni, amikor már csak fél óra van a kezdésig. Addig hülyéskedek, próbálom oldani a feszültséget. Megszokták az egy év alatt, sőt, a szezon végefelé már nevettek is.
A center tarthatatlan volt az ifjúsági bajnokság döntőjében
No, nem az ifjúsági bajnokság négyes döntője előtt, akkor mindenki arra koncentrált, hogy az elődöntőben legyőzze az Egert, majd a döntőben a BVSC-t. A bajnoki cím megnyerése után Andrásnak másfél hét pihenő jutott, ami bőven elég volt arra, hogy feltöltődjön, és belevesse magát az U19-es illetve az U18-as válogatott felkészülésébe. Előbbivel az elmúlt hétvégén nemzetközi tornán vett részt Belgrádban.
– Nagyon látszott, hogy még a felkészülés elején tartunk. Lassan játszottunk, fejben sem voltunk teljesen jelen, nehezebben vettük fel a meccsek ritmusát, mint az ellenfelek. Kétszer is nagy hátrányból fordítottunk, ez azért biztató a mentális erőnkre nézve, a szeptemberi Európa-bajnokságig pedig még van időnk csiszolni a játékunkon.
Bár az U18-as világbajnokságra és az U19-es Európa-bajnokságra utazó válogatottba jutás miatt még izgulnia kell, azt már most tudja, hogy a következő szezonját is a KSI-ben tölti. S mi más lehetne a célja, mint még többet fejlődni, bennmaradni az OB I-ben, továbbá megvédeni a bajnoki címet az ifjúsági bajnokságban.
De ezúttal már veretlenül.
