Ijesztő pillanatnak lehettek szemtanúi azok a szurkolók, akik a saját szemükkel látták, hogy a Bicske-Tatabánya NB III-as mérkőzésen a hazaiak 21 éves játékosa, Kovács Ádám senkitől sem zavartatva, váratlanul összeesett a félpályánál. A játékvezető azonnal jelzett a kispad felé: baj van. Rögtön érkezett a segítség, a bicskeiek masszőre, Sulyok Barnabás is, aki minden erejével és szaktudásával igyekezett stabilizálni a támadó állapotát.
A rendezők értesítették rohammentőket, amely több mint félórán át a pályán látta el a bicskeiek játékosát. Felmerült az infarktus, agyvérzés vagy tüdőembólia gyanúja. Szerencsére egyik sem igazolódott be, a helyben elvégzett EKG-vizsgálat negatív eredményt hozott. Mindenki, de legfőképpen a szülők megkönnyebbültek, ugyanis a helyszínen látták, ahogy a fiuk rosszul lett szerda este.
– Teljesen sokkban voltam, én magam ilyet még nem tapasztaltam – kezdte a csakfoci.hu-nak kissé megviselten Kovács Ferenc, Ádám édesapja. – A játékosok arcán aggódó tekinteteket láttam. Voltak olyanok is, akik a tenyerükbe temették az arcukat, ami a feszültséget még inkább növelte. Mindenki le volt döbbenve. A csapat masszőre, aki odarohant a fiamhoz, rendkívül nagy magabiztosságot sugárzott a környezetében, kicsit megnyugtatta a kedélyeket. A mentősökkel folyamatosan tartotta a kapcsolatot, közben kimagasló hozzáértéssel, bátran és szakszerűen látta el feladatát. Rendkívül hálás vagyok neki azért, amit fiamért tett. Az ilyen pillanatoktól a labdarúgásban nem tudjuk függetleníteni magunkat, egy óvatlan pillanat alatt bárki mással is megtörténhet a baj. Minden másodperc számít, nem szabad az időt vesztegetni.
A segítségnyújtás során minden eshetőségre fel voltak készülve a helyiek: defibrilátort is hoztak be a pályára, amit szerencsére nem kellett használni, mivel a futballista nem vesztette el teljesen az eszméletét.
Nyitókép forrása: Nagy Norbert – Fejér Megyei Hírlap
– Ádám mindenre emlékszik és a körülményekhez képest jól van. A kórházba érkezés után rögtön ellátták és mindenre kiterjedő, átfogó vizsgálatok alá vetették. A szívénél találtak egy kisebb eltérést, jelenleg is azt próbálják kideríteni, ez okozhatta-e a problémát – sóhajtott nagyot az édesapa, miközben azt is elmondta, a napokban újabb vizsgálatok várnak a fiára, amely során kiderülhet az is, folytatja-e a pályafutását – Ha az orvosi vélemények is úgy ítélik meg, nincs komolyabb baja, örömmel visszük a további mérkőzésekre is. Ez egyben azt is jelenti, hogy töretlen maradt az egészsége, ami számunkra mindennél fontosabb. Ádám ezúton is köszöni szépen a masszőr és a mentők gyors segítségét, valamint az érte aggódók jókívánságait is.
Sulyok Barnabás a bicskeiek masszőre az ilyen eseteket már rutinosan kezeli. Tavaly szeptemberben életet mentett a Király SE ellen 3-2-re megnyert Magyar Kupa-mérkőzésen, Szombathelyen.
– Azonnal berohantam a pályára, majd hordágyon levittük a pálya szélére Ádámot. Siettem a defibrilátorért, mert úgy gondoltam, szükség lesz rá. Hál’ Istennek nem került erre sor, viszont rohammentőt mindenképpen hívni kellett hozzá. A kiérkezésükig folyamatosan tartottam benne a lelket: beszéltem hozzá, kérdezgettem, folyamatosan figyeltem a pulzusát, nehogy elveszítse az eszméletét és legyen nagyobb baj.
– Ádám nagyon fura tüneteket produkált: nehéz légzése volt, rángatózott, hevesen vert a szíve, nem mindig volt magánál. Le a kalappal előtte, hiszen a körülményekhez képest nagyon jól viselte a történteket. A szülei előtt is, akik ilyen méltósággal viselték a történteket. Minden elismerésem előttük, hatalmas köszönet illeti a mentősöket, beleértve a diszpécsert is, aki mindvégig segítette a munkámat a rohammentő kiérkezéséig. Innen is mielőbbi jobbulást kívánok Ádámnak és várjuk vissza a pályára!
Öttusa majd futball
Kovács Ádám kezdetben öttusázott, eredményes volt és érmeket nyert, végül a labdarúgás felé orientálódott. Eleinte az édesapja nem támogatta az ötletét, ő maga nem állt nagy futballrajongó hírében, ám ez az idővel megváltozott.
– Egyszer megkeresett azzal, hogy focista szeretne lenni. Mondtam neki, csak akkor, ha százig eldekázol, elviszlek az egyik csapathoz. Egy hét múlva szólt, kimentem hozzá az udvarra, teljesítette. Álltam a szavam, a Főnix-Gold FC-hez került, Székesfehérvárra. Fokozatosan lépkedett feljebb azon a bizonyos láthatatlan ranglétrán. Ajkán nagyon jó szezont futott, ahol 20 gólt szerzett. Közel állt ahhoz, hogy az NB II-ben szerepeljen, ám sajnos súlyos sérülést szenvedett. Felépült a sérüléséből, azonban egy osztállyal visszább kellett lépni. Következett a Veszprém, Gárdony, Sárosd és most a Bicske. Hiszem, hogy a kisebb döccenők ellenére a fiam előtt szép jövő áll.
