Alig két év alatt a világ egyik legjobb utánpótlás-nevelő műhelyévé fejlődött a Manchester City labdarúgó-akadémiája. Az arab befektetők pénzéből épített komplexum minden igényt kielégít, az ott készülő csapatok ettől azonban még nem veszik fel a versenyt a Barcelonával, ahhoz kivételes szakmai munkára is szükség van.
Majer Dániel • Új korszak köszöntött Manchester kékebbik felére, a City felnőttcsapatának a világ élvonalba juttatása után az utóbbi két évben annak akadémiája is hasonló magasságokba jutott, minden szempontból elitklubbá változtatva a patinás múltú Manchester United ősi riválisát.
Impozáns látványterv az akadémiáról, háttérben az első csapat stadionjával • Fotó: footballtraininggrounds.com
Elég egy évtizedet visszamenni az időben, hogy szinte lehetetlennek tűnjön az, ami ma természetes, nevezetesen, hogy a Manchester City utánpótlás-csapatai az olyan nagy múltú klubok fiataljaival vegyék fel a versenyt, mint mondjuk az FC Barcelona vagy a Real Madrid. Aztán 2014-ben, potom 150 millió fontból felépítették a klub utánpótlásközpontját, a manchesteri kékek fiatal csapatai pedig mintha kilencven fokos emelkedőn indultak volna felfelé. A klubban állítják: világszerte több mint 70 különböző utánpótlás-centrumot tanulmányozva hozták létre sajátjukat, a filozófia, a fizikai közelség az első csapat stadionjához és az alkalmazott módszerek azonban mind érdekes párhuzamot mutatnak a katalánok akadémiájával.
Persze, ha azt nézzük, hogy Ferran Soriano vezérigazgató és Txiki Begiristain sportigazató személyében két korábbi barcelonai tevékenykedik az intézmény élén, akkor a hasonlóság már korántsem meglepő, hogy a felnőtteket irányító Pep Guardiolát már ne is említsük. Mark Allen, az akadémia általános igazgatója viszont minden olyan feltételezést tagad, amely szerint a City műhelye egyszerűen koppintás, mondhatni az észak La Masiája. Azt azonban elismeri, hogy más akadémiáktól is merítettek inspirációt. „Természetesen a tervezési folyamat részét képezte, hogy megvizsgáltuk, mások mit hogyan csinálnak, de ezeket az ötleteket igyekeztünk a saját képünkre formálni. Többek között a projekt fontos pontja volt, hogy Manchester szívében épüljön a komplexum” – mondja Allen, akinek az irodájából az erkélyre lépve jobbra az edzőpályák, szemközt az U18-as együttes pályájának, balra pedig az Etihad Stadion előterében álló akadémiai arénának a látványa tárul elő. A két stadiont 190 méter hosszú járda köti össze, egyfajta jelképet kölcsönözve a felnőttegyüttes és az utánpótlás közötti képzeletbeli átjárónak.
Kiváló körülmények között készülhetnek • Fotó: dailymail.co.uk
„Az öltözőket szemlélve a külsőségekben egyből észrevehető a felnőtteké és a legkisebbeké közti különbség, a nagycsapatig vezető utat szimbolizálva. Az alapelv azonban mindenhol ugyanaz: a legjobbra törekedni.” Ez pedig elég jól megy a fiataloknak, elnézve az utánpótlás-csapatoknak az Allen irodájában kiállított trófeáit, kezdve az U18-asok tavalyi bajnoki serlegétől az U15-ös, U13-as és U11-es csapat díjáig. Hogy mennyire jó Manchester kék felének utánpótlása, a korosztályos válogatottak is mutatják, ahova az utóbbi időben csak a Chelsea tudott több fiatalt delegálni. A klub lokálpatriotizmusa is figyelemre méltó, a tavalyi ifjúsági FA-kupa döntőjében a tizenegy kezdőjátékosból kilenc volt manchesteri születésű.
De nemcsak az idősebb korosztály ér el komoly eredményeket, az akadémia sikerének bizonysága a jóval kisebbek között is fellelhető. Az U11-esek a legutóbbi idényben például rendkívül jól szerepeltek, a Queens Park Rangers gyerekcsapatát egyszer például 29-1-re verték, ami azért máshol sem megszokott, nemhogy a futball őshazájában. Az akadémia főépülete belülről sokkal inkább emlékeztet iskolára, a falakon idézetek és plazmatévék kaptak helyet, utóbbiak az akadémiai csapatok meccseit ismétlik. „A mi szerepünk biztosítani a futball és a tanulás közti egyensúlyt. A legmagasabb szintű oktatásban próbáljuk őket részesíteni, ugyanakkor szeretnénk, ha normális életet élnének amellett, hogy a lehető legtöbb időt töltik a futballpályán. Nemcsak kiváló futballistákat, de remek embereket is igyekszünk nevelni” – magyarázza Mark Allen.
Ahogy más klubok, ők sem csak országon belül figyelik a tehetségeket, igyekeznek a világ minden táján körülnézni. Gyors felemelkedésük pedig ezen a téren is szemet szúrhatott másoknak, így a kétes esetek sem kerülték el őket. Az argentin Vélez Sarsfield például feljelentette őket a FIFA-nál, mondván, szabálytalanul szerződtették egyik fiataljukat, Benjamin Garrét. A City végül kivágta magát, a játékos ugyanis olasz útlevéllel is rendelkezett, ami lehetővé tette a tizenhatodik életévének betöltését követő leigazolását.
Pep Guardiola (jobbra) az akadémisták edzésén • Fotó: dailymail.co.uk
Az ilyen esetek azonban nem tántorítják el a klubot attól, hogy csak a legkiválóbb ifjoncokat szerződtessék, legyen az brazil, argentin vagy angol. „Letisztult követelményeink vannak egy-egy futballista feltérképezésében. A játékstílusunk pontosan meghatározott, az akadémia összes csapata ugyanazon filozófiát követi, így tudjuk, milyen labdarúgókra van szükségünk hátvéd, csatár vagy középpályás poszton.”
A jéghely csúcsán pedig Pep Guardiola, a felnőttcsapat edzője áll, aki jelenleg az ificsapat nyolc tagjának nyújt lehetőséget tréningre az első csapattal. Közülük Brahim Diaz és Tosin Adarabioyo már mérkőzésen is bemutatkozott. „Mindig képben akar lenni a fiatalokkal kapcsoltban, tanulmányozza a róluk készült felvételeket. Kiemelkedő ebből a szempontból, a fiataloknak pedig nagy lökést ad, hogy így figyeli őket. Rendkívül lelkes és megszállott, nem utolsó sorban pedig rendelkezik utánpótlás-nevelésben szerzett tapasztalatokkal. Egy akadémia sem kívánhatna magának megfelelőbb edzőt az első csapat élére.”
