Jules Bianchi (Fotó: Batchelor / XPB Images)
A 30. Magyar Nagydíj kiválasztott résztvevői nem kerülhették el a Jules Bianchival kapcsolatos kérdéseket a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) csütörtöki sajtótájékoztatóján. A versenyzők – köztük a 2009-es hungaroringi versenyhétvége időmérő edzésén súlyos fejsérülést szenvedő brazil Felipe Massa – megosztották a hallgatósággal a francia versenyzővel kapcsolatos legmaradandóbb emlékeiket.
„Én csak egyetlen egyszer találkoztam Jules-lel, azon a gokart-versenyen, amit Felipe [Massa] minden évben meg szokott rendezni” – mondta az újonc Felipe Nasr. „Akkor [2014 elején] beszéltem vele először, és azonnal látni lehetett, hogy a srác különleges volt. Nem csak emberileg – nyilván nagyon jószívű volt –, hanem a képességei miatt is. Minden junior kategóriát megnyert. Ő volt a mérce.”
Azon a gokart-versenyen nem csupán Nasr, hanem egyben az egész mezőny is így érezhetett, köztük nem kisebb nevek, mint Fernando Alonso, vagy éppen maga Massa – Bianchi ugyanis mindkettőjüket legyőzve megnyerte a megmérettetést…
A legtöbb versenyző első Bianchival kapcsolatos emléke még ahhoz az időhöz kötődik, amikor a francia először ült gokartba. A Manor újonca, Roberto Merhi szerint Bianchi mindenkit meglepett azzal, hogy milyen gyorsan felvette a ritmust. „2002-ben láttam először, egy gokartversenyen. A futamot Spanyolországban rendezték, de ő Franciaországból jött, és normális esetben amikor olyan fiatal vagy, mint ő volt, és egy olyan spanyol pályára mész, amit még nem ismersz, akkor nem vagy túl gyors. Ő viszont azonnal gyors volt.”
A Force Indiá-s Nico Hülkenberg és Bianchi útjai 2008-ban keresztezték egymást a Forma–3-ban. „Emlékszem, 2008-ban második évemet töltöttem a Forma–3-ban, és úgy volt, hogy meg fogom nyerni a bajnokságot. Erre jött ő, újoncként… Emlékszem, hogy Mugellóban voltunk, én a pole pozícióból indultam, ő meg a második vagy harmadik helyről, és a rajt után nagyon nyomta neki, nagyon megizzasztott. Persze kikészítette a gumijait, én meg vigyáztam rájuk, de azért már akkor látszott, hogy milyen versenyképes, és hogy mennyire éhes a sikerre.”
„Ugyanaz volt a menedzserünk, Nicolas Todt” – kezdte Massa. „Amikor először láttam őt, akkor épp a gokartkarrierje vége felé járt. Nagyszerű versenyző volt, nagyon alázatos. Sajnos a Forma–1-ben nem adatott meg neki a lehetőség, hogy versenyképes autót vezethessen, hogy megvillantsa a tehetségét. Persze ő így is megvillantotta – amikor pontot szerzett Monacóban egy olyan autóval, amelyről mindenki tudta, hogy olyan, amilyen. Elképesztő, mit művelt azon a versenyen!”
Jules Bianchi két pontot gyűjtött be a kérdéses futamon, a tavalyi Monacói Nagydíjon, miután a lehető legkisebb, még elérhető résbe befurakodva, teljesen szokatlan helyen (a Rascasse-kanyarban) előzte meg Kobajasi Kamui Caterhamjét. A Manor (akkori nevén Marussia) ezzel a két ponttal lett kilencedik a konstruktőrök bajnokságában, amely a csapat másik idei újonca, Will Stevens szerint kulcsfontosságúnak bizonyult számukra.
„Tavaly Monacóban Jules jelentette a különbséget, és amit elért, annak abszolút kulcsszerepe van abban, hogy még mindig itt vagyunk. Nincs olyan tagja a csapatnak, aki ne lenne teljes tudatában annak, hogy mit tett értünk. Soha senkinek egy rossz szava sem volt rá.”
Sergio Pérez szerint Bianchi „egy potenciális világbajnok” volt, de a mexikóinak mégis inkább az együtt töltött pillanatok hiányoznak a legjobban. „Versenyzőkként sok közös pillanatot élünk át minden vasárnap, és előtte minden pénteken, a versenyzői eligazításon. És bár nem vagyunk a legjobb barátok, de ezek a pillanatok akkor is örökre velünk maradnak. Mind ugyanazt csináljuk, mindannyian sokat látjuk egymást minden második hétvégén egy egész éven keresztül, úgyhogy sok időt töltünk együtt, és az, hogy Jules-lel soha többé nem fogunk már találkozni, az nagyon megrázó.”
Bianchi egyébként nem csupán Massa – már említett – versenyére tért vissza a gokartozáshoz. „Sokat gokartoztunk együtt, még Brazíliában, és szerintem ő volt a legjobb gokart-versenyző, akit valaha láttam.” – mondta a brazil. „Elképesztően vezette azokat a gépeket, pedig megvolt a lehetőségünk, hogy nagyjából ugyanolyan technikát használjunk… Hiszem, hogy végül jó helyre került, jól érzi magát ott, ahol van, és figyel minket, mindannyiunkat, onnan fentről, bárhol is legyen most éppen.”
Mint ismeretes, Jules Bianchi a tavaly őszi Japán Nagydíjon szenvedett életveszélyes sérüléseket, és kilenc hónapot töltött kómában, mielőtt múlt hét szombaton bejelentették a halálhírét. A mezőny tagjai autókra, sisakokra, overallokra elhelyezett üzenetekkel, valamint a rajt előtt egyperces gyászszünettel emlékeznek meg róla a Magyar Nagydíj hétvégéjén.
