Egy pozitív összejövetelen, egy ünnepségen alapvetően mindig jó a hangulat. Így volt ez csütörtökön este az Újlipót Sport- és Tehetséggondozó Központban is, ahol Kertai Rita asztaliteniszező Fair-Play díjat vehetett át Kamuti Jenőtől, a hazai és a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnökétől. A kitüntetettel utóbb is beszélgettünk.
A díjátadás után Kamuti Jenő és Kertai Rita (fotó: jochapress)
– Persze, hogy örültem a díjnak, hiszen huszonöt évet mégis csak eltöltöttem a sportág élvonalában – summázta a lényeget a Postás egykor legjobbjai közé tartozó Kertai. – Talán ötéves lehettem, amikor Tolnán lehívtak a diófa tetejéről és elvittek a helyi pingpongterembe, ahol azonnal megtetszett nekem ez a játék. Tolnán mindig is sikeres szakosztály működött, akkor éppen Sáth Sándor volt a vezetőedző. Onnan került ki többek között Bátorfi Csilla is, de említhetem Balogh Ilonát, Bolvári I és Bolvári II testvérduóját és másokat is, ők annak idején valamennyien a hazai élvonalhoz tartoztak.
– Önnek négy leánytestvére is volt, a többiek is pingpongoztak?
– Érdekes, hogy ők még véletlenül sem kerültek kapcsolatba kedvenc sportágammal, én viszont hosszútávon elköteleztem magamat a kaucsuklabdák birodalmával. Már tizenöt évesen rendszeresen szerepelhettem a klub második csapatában, amikor a Postás akkori edzője, Rostás Gábor felfigyelt rám és leigazolt. Ő a pályafutásom során sokat tett értem, mellette elsősorban Asztalos István edző nevét kell említenem, mint jótevőmét.
– Mindkét fél jól járt: Ön szép lassan felkapaszkodott a hazai ranglista élmezőnyébe, a Postás pedig egy idő után Kertai Ritával komoly erősítéssel gazdagodott.
– Jó helyre kerültem, ez nem vitás, a csapat pedig folyamatosan javult, egyre jobb lett. Az első, komolyabb sikerünket 2000-ben harcoltuk ki, amikor elhódítottuk az ETTU Kupát, amit egyébként összesen háromszor nyert el a Postás SE. A Szuperkupa sorozataiban ugyancsak háromszor végeztünk az élen.
– Az új évezred első évtizedének közepétől egyre keményebb feltételek között működhettek.
– A Róna utcai sporttelepet ingatlanspekulánsok akarták megszerezni. A klub fenntartói megvonták a támogatást, majd 2007-ben olyan levelet kaptunk, amelynek feladói tíz nap alatt el akarták a sportkört távolítani a sporttelepről. Tíz évig tartott a pereskedés, amit szükségállapotban éltünk túl, miközben a korábbi szponzoraink folyamatosan „lemorzsolódtak”.
– 2017-ben új elnököt ültettek az addigi főnök, Rostás Gábor helyére.
– Én ebben az évben játszottam az utolsó meccsemet a Postás színeiben, miután már hónapok óta nem kaptam egyetlen fillért sem. Az elnök addig ígérgetett, amíg munkaügyi pert indítottam, amit meg is nyertem és megkaptam a nekem a szerződésem alapján járó összeget plusz még kárpótlást is megítéltek.
– Ön pedig végleg elhagyta a zuglói zöld-fehéreket és egy másik kontinens felé navigált.
– A párommal az Egyesült Államokban, Nevada államban töltjük az év jelentős részét, ahol intenzíven igyekszem minél többet megtanulni a tőzsdézés tudományából. Azt már tudom, hogy ez idő tájt a legnagyobb keresettséget a biotechnikai részvények kapják. Természetesen haza is szívesen jövünk. Kedvenc sportágamról sem szeretnék végleg lemondani. Annál is inkább, mivel a masters világbajnokságon korcsoportomban egyszer már sikerült győznöm. A legutóbbi lehetőség Bordeauxban lett volna, de azt a tornát sajnos, elhalasztották.
– Az olimpiát viszont reményeink szerint megrendezik és az ötkarikás csúcstalálkozón ott lesz a magyar női asztalitenisz válogatott is.
– Mindegyik játékost jól ismerem, és természetesen drukkolok is nekik, hogy jól menjen a játék. Legfőképpen azért szorítok, hogy meg is rendezzék a versenyeket.
(jochapress / Jocha Károly)
