Magyarországon évente 9000 új bélrák megbetegedést diagnosztizálnak, és sajnos ebből 5000-en bele is halnak a betegségbe. Annak ellenére történik mindez, hogy az időben felfedezett vastagbéldaganat szinte minden esetben gyógyítható. Ráadásul a daganat korai, még jóindulatú formája, a bél polip műtét nélkül is eltávoltítható. A béldaganat a korai stádiumban nem okoz tüneteket, és ez a tünetmentes állapot éveken keresztül áll fenn, úgyhogy sok idő lenne arra, hogy elmenjünk egy ilyen szűrésre.
A vastagbélrák tünetei
- vérszegénység
- véres, nyálkás széklet
- gyakoribb és súlyosabb hasmenés
- állandósult székrekedés
- fokozódó hasi fájdalmak, állandósult teltségérzet, puffadás
- általános rossz közérzet, fáradtság
- testsúlycsökkenés
- hasfájás
Kinek kellene szűrésre járnia?
Dr. Tóth G. Tamás azt tanácsolaj, hogy ha jelentősen megváltoznak a székelési szokásaink, feltétlenül forduljunk orvoshoz, hogy kizárhassa a vastagbéldaganat lehetőségét. Szűrésre a magas rizikójú betegeknek (pl. családjában daganatos bélbetegség volt ) 45 év felett, illetve az átlag rizikójú embereknek 50 év felett kellene először jelentkezniük. Az ismétlés gyakorisága a talált leletektől függően változhat, 1-5 éves intervallumban.
Háziorvosi beutalóval fel lehet keresni a területileg illetékes gasztroenterológiai szakrendelést és ott egyeztetni a vizsgálatokat. A mai gyakorlat szerint ez elég hosszadalmas – a kolonoszkópia a kivizsgálásnak az utolsó lépése, de állapotfelmérés, labor, esetleg UH, székletteszt is beletartozna.
Szűrési módszerek
Fizikális vizsgálat. Még egy sima háziorvosi vizsgálaton is meg kellene történnie: csupán arra lenne szükség, hogy a háziorvos a szokásos belgyógyászati vizsgálaton kívül, belülről ujjal megtapintsa a végbelet.
Székletteszt. A patikákban ma már korszerű tesztek kaphatóak, amelyek segítségével akkor is kimutatható a vér a székletben, ha a jelenléte nem nyilvánvaló. Fájdalommentes, ám daganatszűrés szempontjából nem elég megbízható vizsgálat, hiszen vérzés más okból is lehet a székletben.
Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat. A vizsgált bélszakaszt bárium- vagy jódtartalmú kontrasztfolyadékkal töltik fel, és röntgennel vizsgálják. Ma már nem korszerű, idejétmúlt, röntgensugár terheléssel járó vizsgálat. Nem használjuk..
Végbéltükrözés. Egy merev 15-20 centiméter hosszú, 2 centiméter átmérőjű fémcső végén fényforrás és száloptikás műszer is található, amelynek segítségével a vizsgálóorvos képet kaphat a végbél nyálkahártyájának állapotáról. Ma is használatos szűrésre de korszerűbb, kicsit kevésbé kellemetlen módszerek is rendelkezésre állnak.
Kolonoszkópia. A kolonoszkóp egy ujjnyi vastag, hosszú, hajlékony cső, száloptikás kamerával és fényforrással, amely digitális képet továbbít. A vizsgálat kellemetlen lehet a vizsgálatkor befújt levegő miatt. Előtte béltisztítás szükséges. Ma már bódításban illetve magánrendelőkben altatásban is végzik. Közben szövettani mintavételre is van lehetőség, sőt, ha polipot észlelnek, az is egyszerűen eltávolítható, klasszikus hasi műtét nélkül. Ma még ez a daganatszűrés “gold standard”-ja , azaz legérzékenyebb vizsgálata.
Szigmoidoszkópia. Szigmoidoszkóppal a végbél ill. a vastagbél bal fele vizsgálható. Ennek azért van jelentősége, mert a vastagbéldaganatok kétharmada ezen a viszonylag rövid szakaszon keletkezik. Nem tekinthető teljes értékű szűrővizsgálatnak.
Kapszula-endoszkópia. Egy kapszula alakú szerkezet, melyet lenyelve , kb. 8 órán át filmet készít a bél lumenéről és faláról. Manapság még nagyon drága módszer, a vékonybél rejtett vérzéses betegségeiben használják leginkább. Hátránya, hogy a kapszula elakadhat ill. még nem tud szövettani mintát venni. CT (MRI) – colonographia- előkészítést követően CT-vel a bélről készített képekből a számítógép egy 3 dimenziós filmet készít, az endoszkópiához hasonlóan a bélfal eltérései vizsgálhatók. Ma még drága, sugárterheléssel jár , levegőbefúvás miatt hasonlóan kellemetlen lehet viszont szövettani mintát nem szolgáltat.
