Kardos Botond nagy reményekkel vág neki az ősznek. A Mol Új Európa Alapítvány tornász támogatottja azt tűzte ki célul, hogy bekerüljön a világbajnokságon részt vevő felnőttcsapatba. Ráadásul több változás is történt az életében.
Pusztai Viola • A szeptember a fiatalok számára a változás, az újrakezdés időszaka. Az ifjúsági olimpiai ezüstérmes tornász, Kardos Botond nagy reményekkel vág neki az ősznek. A tavaly augusztusi nandzsingi ifjúsági olimpiai remeklés, majd a hazai és a nemzetközi versenyeken a saját korosztályában és a felnőttek között elért sikerek után ez az esztendő mindeddig nem úgy alakult, ahogyan tervezte.
– Nem tudtam úgy koncentrálni a versenyekre, mint korábban – mondja. – Elfáradtam, leginkább mentálisan. Minden a nyakamba zúdult: jól kellett teljesíteni a tornában és amellett az iskolában is. Lelkileg tehát újra meg kell erősödnöm. Ez azt jelenti, hogy ha odaállok a szerekhez, és bekapcsolják a villanyt, ne kezdjek el félni.
Hogy több ideje jusson a pihenésre, Botond az új iskolai évet magántanulóként kezdi. Eddig a reggeli edzés után rohant a suliba, majd vissza a tréningre, és csak azután kezdett tanulni.
– Mostantól egyszerűbbé válnak a napjaim: kilenckor kezdődik az edzés, nem kell olyan korán kelni, és ha hazaérek, akkor sem remegek attól, hogy hajnalig kell tanulnom, mert másnap témazáró lesz. Persze, ha dolgozatírás van, akkor bemegyek az iskolába.
A tizenhét éves tornász a kortársak többségével ellentétben csupán két hétig élvezhette a nyári szünetet, amiből egy hetet otthon, egy hetet pedig a Balatonon töltött. Aztán ismét belevetette magát a munkába, hiszen nagy célt tűzött ki maga elé: be akar kerülni a glasgow-i olimpiai kvalifikációs világbajnokságon szereplő felnőttválogatott keretébe. És a társak számítanak is a mind a hat szeren jó teljesítményre képes fiatalra.
– Mondogatják, hogy a csapatnak szüksége lenne rám, ami nagyon jól esik, és ettől sokkal több az önbizalmam – így Botond. − Motivál, hogy biztatnak, és ez is segít abban, hogy újra a régi legyek.
A szeptemberi egyéni országos bajnokságon és a válogatóversenyeken már az új, tízelemes gyakorlatait mutatja be. Amíg az ifjúságiak között versenyzett, csak nyolc elemből álltak, és nem tagadja, időbe telt, mire megszokta, hogy hosszabban kell a szereken „lógnia”. Fejben még most sem egyszerű összerakni az egymást követő mozdulatokat, de úgy érzi, mindinkább összeállnak a gyakorlatok. A nyújtó sosem tartozott a kedvencei közé, amellett korláton volt a legtöbb gondja.
Korábban a kínai meditációs mozgásforma, a Tai Chi sokat segített neki abban, hogy kiegyensúlyozottabban versenyezzen. Idő hiányában azonban abbahagyta, de szeptembertől ismét beépíti azt az edzésprogramjába. Mint mondja, várja már, hogy újra azzal kezdje a napot.
Bár a tornateremben az idén kevesebb sikerélmény érte, rendkívül boldog, hogy elnyerte a MOL Új Európa Alapítvány támogatását.
– Az összeget felszerelésre költöttem, edzőruhát, tenyérvédőt, cipőt vettem. Ezek mind fontos kellékek, s természetesen a remélt sikerekhez is hozzájárulhatnak.