A FINA vizes világbajnokságok történetében a budapesti lesz az első, ahol az óriástoronyugrásban indulók nem tengervízbe (Barcelona), vagy lassú sodrású és ezért állóvíznek tűnő folyóba (Kazany), azaz természetes vízbe csobbannak, hanem a Batthyány térnél kialakított medencébe. Az egészen különleges versenyszínhely előkészítése a tornyot tartó vasbeton platform építésével tavaly decemberben kezdődött el. A Telekom Sporthír Szolgálat értesülése szerint ennek a masszív alapnak a kialakításához 615 köbméter betont, valamint 125 tonnányi betonacélt készülnek felhasználni. A munkálatok első szakasza várhatóan áprilisban fejeződik be, ezután láthatnak hozzá az acéltorony és a medence elhelyezéséhez.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint a 34 méteres magasságával és 10 tonnás súlyával már önmagában is egyedülálló ideiglenes építmény felső platformjáról a férfi versenyzők 27 méterről, az alsóról pedig a nők pedig 20 méterről célozzák meg a medencét, amely felülről nézve kicsinek tűnhet, pedig átmérője 15 méteres lesz. Az izgalmakat csak fokozhatja, hogy a medence mélységét csupán 5.85 méteresre tervezték, ami teljes mértékben megfelel a biztonsági előírásoknak és a FINA szakértői által meghatározott normának.
Fejes helyett talpas
Aligha véletlen tehát, hogy az az óriástoronyugrókat a vizes sportok légtornászaiként is szokták emlegetni, annak ellenére, hogy ebben a sportágban a „talpas” és nem a „fejes” a vízbe érkezés egyetlen és biztonságos módja. A „zuhanórepülésre” 2015-ben a kazanyi világbajnokságon 20 vakmerő férfiversenyző, és 15 bátor amazon vállalkozott. A budapesti mezőny ennél valamivel népesebb lehet, magyar induló szereplésére viszont idén sem lehet számítani.
A versenymedencébe több mint 1000 köbméter vizet töltenek majd, amely egy 8 pályás és 25 méteres hosszúságú uszodához is elég lenne. Ez a fölöttébb súlyos teher az alsó rakpart előtt, a Duna mederben épülő vasbeton platformon fog nehezedni, ami körülbelül 2,2 méterrel az alsó rakpart szintje alatt lesz. A medence vízszintje és az a köré épülő pódium felső síkja körülbelül a felső rakpart mellvédvonalának magasságában lesz. A tornyot úgy építik fel, hogy a televíziós közvetítésekben a háttérben jól látható legyen a Parlament mint a főváros egyik meghatározó jelképe.
Mintha a Dunába ugranának
A beruházás tervezésekor fontos szempont volt a közlekedésszervezés megoldása. Az érintett területeken csak a legszükségesebb esetekben és a lehető legrövidebb ideig lesz részleges, illetve teljes forgalomkorlátozás. Mivel az ideiglenes lelátó a felső rakparton lesz, az a szemet gyönyörködtető vizuális élmény tárul majd a közönség szeme elé, mintha a Dunába ugranának a versenyzők. A tribünön egy időben 1200 néző és körülbelül 300 VIP-vendég, illetve a média képviselői foglalhatnak helyet. A világbajnokság után az ugrótornyot, a lelátókat, a medencét és a rendezvényhez kapcsolódó létesítményeket elbontják, illetve leszerelik, a vasbeton alapépítmény megtartása azonban szakmai és gazdaságossági okokból is indokoltnak tűnik.
(Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter, archív)
