Budapest és Pannonhalma között 138 kilométer várta a Visegrád 4 Kerékpárverseny – UCI 1.2 résztvevőit. A cseh Adam Toupalik (Elkov-Kasper) nyerte a versenyt, a legjobb magyar kerekes Árvai Kristóf (Epronex-Hungary Cycling Team) lett, aki a tizenegyedik helyen ért célba.
Pontban 11.30 perckor 22 csapat közel 130 versenyzője vágott neki a távnak. A rajt ezúttal is Budapesten – a Carl Lutz rakparton, a Vogue Étteremhajó előtt – volt. Idén a Visegrádi Csoport közös országúti versenysorozatának első állomásaként fogadta hazánk a nemzetközi mezőnyt.
Az éles rajtot követően folyamatosak voltak az akciók, azonban életképes szökés viszonylag sokáig nem alakult ki. Mintegy húsz kilométer megtételét követően egy három fős sor szakadt el, nevezetesen Mindszenti Ákos (magyar nemzeti válogatott), a szlovén Gregor Cerne (Meblo Jogi Pro-Concrete) és a dél-afrikai Byron Munton (Epronex-Hungary Cycling Team).
Az elmenés legnagyobb előnye bő öt percnél tetőzött, ám előbb Mindszenti, majd Pannonhalmához közelítve Munton is leszakadt a spiccről, míg Cerne számára a viadal legnehezebb és egyben leglátványosabb része, a helyenként 15%-os meredekségű, dísztérkő burkolatú emelkedő jelentette a végállomást.
Az első lejtmenetben a cseh Michael Borosnak (Elkov-Kasper) sikerült elszakadnia, akit egy nyolc fős sor üldözött, majd az utolsó kilométeren ért is utol.
Végül a címvédő, cseh Adam Toupalik (Elkov-Kasper) bizonyult a legerősebbnek megnyerve így a versenyt a lengyel Maciej Paterski (Voster ATS) és az ugyancsak lengyel Szymon Tracz (Santic-Wibatech) előtt.
A legjobb magyar versenyző Árvai Kristóf (Epronex-Hungary Cycling Team) lett, aki a tizenegyedik helyen ért célba, míg legjobb szlovákként Matus Stocek (ATT Investments) zárt.
“Nagy öröm számomra, hogy sikerült megvédeni a címem – nyilatkozta a célba érkezést követően Adam Toupalik. – Idén is komoly tervekkel vágtunk neki a visegrádi versenysorozatnak, bízunk benne, hogy a folytatás is sikeres lesz, ezáltal pedig megszerezzük a sárga trikót. A szervezéssel ezúttal is elégedettek voltunk, bár a nagy hőség nem volt a segítségünkre. Előnyömre vált, hogy az elmúlt évekből már jól ismertem a befutót, így tudtam, hogy mikor kell indítanom.”
“Az volt a célom, hogy az első húszban végezzek, ami végül sikerült is – mondta Árvai Kristóf a díjátadóra várva. – Nem éreztem magam túl jól a verseny során, ellenben az, hogy volt emberünk a szökésben, az megfelelő volt számunkra, hiszen így nem kellett dolgoznunk a mezőnyben. Örülök, hogy az enyém lett a legjobb magyarnak járó megkülönböztető mez.”
