Az agy működésével foglalkozó, egészségügyi szakportál, a neurobic.com érdekes írást közölt a vívás közben mozgósított szellemi tevékenységről. Munkatársaink két másik, ugyancsak egyéni küzdelemre épülő sportág, a birkózás és a tenisz agytornáit is megpróbálták feltárni.
P. V. – Sz. I. • Természetesen nincs olyan sportág, amelyben nem lenne döntő szerepe a gondolkodásnak. A tájékozódási futásban például a siker éppúgy múlik a térképolvasáson, mint magán a futáson. A futball hiába csapatjáték, a személyes párharcoknak – például csatár és védő között – ugyanolyan fontos szerepük van.
VÍVÁS
Kutatók szerint a sportág jótékony hatással van a szellemi képességek karbantartására, sőt, növelésére. Mivel olyan fizikai aktivitásról beszélünk, amely a kéz és a szem megfelelő koordinációját igényli, illetve váratlan, gyors mozdulatokat előhívó, azonnali döntésre épül, segít edzeni az agyat is.
(Penge)villanásnyi idő alatt történik minden lényeges
Alapvetően taktikai és fizikai kihívások elé állítja a versenyzőket, miközben teszteli a fegyelmet, a türelmet, a versenyképességet és az elszántságot. A megfelelő fizikai állóképesség rendkívül fontos, hiszen asszó közben a teljes test mozog, rendkívül gyorsan kell reagálni az adott szituációkra, ahhoz pedig laza izomzatra van szükség. De mindez nem elég, hiszen pillanatok alatt kell jó döntést hozni, amely eredményre vezet. Kiszámíthatatlan, mire mit lép az ellenfél, ezért improvizatívnak kell lenni, miközben nem lankadhat a figyelem. Vagyis az agy folyamatosan dolgozik.
A sportág jótékony hatását vizsgálatok is alátámasztották. Ezért a szakemberek nemcsak élsportként ajánlják, hanem szabadidősportként is, amelyet az ember bármilyen életkorban elkezdhet. Amellett, hogy tornáztatja az agyat, és fizikailag is jó kondíciót biztosít, nem utolsósorban a keringési rendszer kiváló edzésének is tekinthető.
Természetesen kezdetben úgy tűnhet, hogy a vívás inkább fizikai aktivitást igényel, de idővel rájön az ember, hogy mentálisan is erősnek kell lenni hozzá. Mivel javítja a koncentrációt, a tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek is segítséget adhat. A felnőtteknek, az idősebbeknek a szellemi frissesség megtartásában segít, így ha kezdetben nagy erőfeszítéseket igényel is, hosszú távon megéri kitartani mellette.
BIRKÓZÁS
Akárcsak a vívás, a birkózás is küzdősport. És nem erősport: a mérkőzést nem az nyeri, aki erősebb. Hanem az, aki a technikai tudás, az állóképesség, a taktika és az akaraterő együtteséből – az agy folyamatos kontrolljával – többet tud meríteni. Mert van honnan.
A legbonyolultabb testhelyzetből is van kiút
Döntő szempont a kreativitás, a két test egymáshoz való, pillanatnyi viszonyából annak a kiszűrése, hogy milyen akciót érdemes elindítani a siker reményében. Az azonnali döntés a központi idegrendszer segítségével ölt testet, hiszen az edzéseken ezerszer gyakorolt mozdulatsorok beépülnek az idegpályákba. A birkózás éppen emiatt nem tartozik a doppingérzékeny sportágak közé, mert nincs az a gyógyszer, amely azt varázsolná elő, ami nincs az idegpályákban.
Élethosszig űzhető sportágól van szó, amiről az is tanúskodik, hogy az évente megrendezett, hatalmas mezőnyt szőnyegre hívó veterán-világbajnokságokon hetven évben állapították meg a felső korhatárt. Korábbi világklasszisok azonban ritkán indulnak. A világbajnok Gáspár Tamás erről azt mondta: „Az ember fejében megvan a hajdani, sikeres, nagy akciók kottája, de a mindennapos, kemény edzésből kimaradó test már nem tudja lejátszani”.
Kiemelkedő sikert szinte kizárólag szellemi topon lévő versenyző tud elérni, a sportág legnagyobb egyéniségei gyors észjárású, higgadt és kedélyes személyiségek, hajlamosak az öniróniára, vonzódnak a művészetekhez, kellemes társalgók. Mindezt nyilván eleve magukkal vitték a birkózásba, az pedig elmélyítette és továbbfejlesztette bennük.
TENISZ
Játék közben az agyunk félelmetes mennyiségű számítást végez. Mozdulataink megtervezése előrelátást, kreativitást és szem-kéz koordinációt igényel, ezen feladatok kivitelezésében pedig sok agyterület érintett. A határok feszegetése közben a játékos fegyelmet tanul, és kitartóbb lesz, ami elengedhetetlen a mentális egészséghez, nemhogy a győzelemhez.
A kemény terhelés előtt megfelelő felkészülés szükséges, és abba beleértendő a meccs előtti bemelegítés is. Éppúgy szüksége van az elmének a rövid rákészülésre, mint ahogy testnek. Idegrendszerünk felkészül a rá váró, nagy feladatra, javul a mozgáskoordináció, és előkerülnek a korábban megtanult rutinok. A komoly sportolók edzés előtt vizualizációs gyakorlatokkal is segítik a hangolódásukat. Átgondolják a mozdulatokat: mit csináljanak, és hogy mire kell fokozottan figyelniük.
A szemed mindig legyen a labdán, már ha látod a sapkádtól…
A tenisz mentális kihívás. Ha a játékos nem összeszedett fejben, lehet a legjobb futó, üthet a legprecízebben és leggyorsabban, képtelen lesz összefogni a játékát, illetve csillapítani a megingások hatását a nehéz pillanatokban. Az éljátékosok pont ebben jeleskednek, ezért képesek tizedmásodpercek alatt jó döntéseket hozni: például nem a hálóhoz befutó ellenfél mellett üti el a labdát, hanem mögé ejti.
Az illinoisi egyetem kutatói szerint mivel a teniszhez állandó figyelemre és taktikus gondolkodásra van szükség, új kapcsolatok alakulhatnak ki az agy idegsejtjei között, így elősegíthető az agy élethosszig tartó fejlődése.
Jellegzetes az egykori világsztár, Andre Agassi véleménye: „Fejben dől el minden. Ha a játékod csak ötven százalékos, de fejben kilencvenöt százalékosan vagy jelen, akkor is nyersz. De ha kilencvenöt százalékosan játszol, és csak ötven százalékban van jelen az agyad, akkor nem vár rád más, csak vereség, vereség és vereség.”
