A magyar olimpiai küldöttség legfiatalabb tagjával, Késely Ajnával (14) felálló női 4×200 m gyorsúszóváltó hatodik helyen zárt a riói olimpia fináléjában. A tinédzser nem vallott szégyent, a döntőben a harmadik legjobb időt tempózta, így a londoni felnőtt Eb után ezúttal kétszer is úszhatott a stafétában.
reb • A 14 éves Késely Ajna bebetonozta magát a 4×200 m-es gyors váltóba – jelenthettük ki a szám riói programját követően. A Kőbánya SC versenyzője az előfutamban is helyet kapott a stafétában, s 1:58,93-as időeredménnyel járult hozzá ahhoz, hogy az ötödik legjobbként a fináléba került.
Délutánra változott a felállás, hiszen Verrasztó Evelyn helyett Jakabos Zsuzsannát nevezték a szakemberek, míg Késelyn kívül maradt a négyesben Kapás Boglárka és Hosszú Katinka. Azaz, a londoni felnőtt Európa-bajnoksággal ellentétben, amikor Ajna csak délelőtt tempózott, az aranyérmet pedig csak utólag kapta meg, most 14 évesen olimpiai döntőben állhatott rajtkőre.
Ahogyan az előfutamban, a fináléban sem vallott szégyent, nagy hátrányból a nyolcadikról a hetedikre hozta a váltót, s kicsit javított az eredményén (1:58,74) – egyébként ismét a kvartett harmadik legjobb idejét tempózta –, s a négyes a pontszerző hatodik helyen zárt. Az aranyérem az Egyesült Államoké lett Ausztráliát és Kanadát megelőzve.
„Jobb időre vágytunk az edzőmmel, bár nem rossz ez így a végére. Mindent megtettünk a váltóban, nagyon szép ez a hatodik hely” – idézte őt a hazai szövetség közösségi oldala.
Ami a riói idő szerinti délelőtti, előfutamos programot illeti: két mellúszóért, Sebestyén Dalmáért (19) és Sztankovics Annáért (20) és izgulhattunk a 200 m-es versenyben. A két lány nagyon hasonló időt úszott, így Sebestyén a 19. (2:27,94), míg Sztankovics a 20. (2:27,97) helyen végzett.
„Kicsit el vagyok keseredve, mert legalább az egyéni legjobbamat mindenképp meg akartam úszni, és ez nem sikerült – mondta Sebestyén. – Pedig az edzőmmel az előző napon éppen arról beszéltünk, hogy a munkát elvégeztem, és az itteni utolsó edzéseken, meg most, a bemelegítéskor is azt éreztem, hogy minden rendben – aztán a verseny nem úgy sikerült. Nem tudom, mi lehet az oka, talán az olimpia, hogy mindenáron meg akarom mutatni, talán az átállás, de ebbe most nem megyek bele mélyebben, mert tényleg nem tudom a pontos okát. Lesz mit megbeszélnünk az edzőmmel.”
Sztankovics Anna sem volt elégedettebb.
„Jobbra számítottam, ez egyértelmű, viszont érzem, hogy hiányzott az a pluszmunka, amit pont abban a fázisban kellett volna elvégezni, amikor a fűzfői edzőtáborban levert a láz. Róma után éreztem, hogy jól megy minden, de sajnos abból nem tudtunk tovább lépni. Annak természetesen örülök, hogy százon sikerült megjavítanom az egyéni csúcsomat, kétszázon viszont csak ennyi volt bennem, sajnálom.”