Ante Rebic, a Milan horvát csatára exkluzív interjút adott a SportWeeknek. A terjedelmes interjúban szó volt a pályafutásáról, a mentalitásáról, Ralf Rangnickról, a családjáról, a magánéletéről, a Milanról, Zlatan Ibrahimovicról és Zvonimir Bobanról is.
EGY FÉLIG OLASZ ÉS FÉLIG SZLÁV BARÁT AZT MONDTA RÓLAD: TIPIKUS PÉLDÁJA VAGY A BALKÁNI SZEMÉLYNEK: BRILIÁNS ÉS RAKONCÁTLAN VAGY, KEVÉSBÉ KIEGYENSÚLYOZOTT…
“Két Rebic van. A magánéletben nagyon nyugodt vagyok, kissé zárkózott, mert nem szeretem, ha az emberek túl sokat beszélnek rólam. A pályára egy másik Ante fut ki, aki nagyon irritáló mindenki számára.”
KINEK A LEGJOBBAN? A CSAPATTÁRSAKNAK, AZ ELLENFÉLNEK VAGY A JÁTÉKVEZETŐNEK?
“Attól függ. Amikor a játékvezető jól fúj, akkor nyugodt vagyok. Amikor látom, hogy nagyon sokat hibázik és mindig az ellenfél javára téved, az nem tetszik. Ekkor nyugtalanná válok. A valóságban ilyennek tűnök, de belül higgadt vagyok. Kívülről ennek az ellenkezőjét mutatom.”
EZ IS AZ ERŐSSÉGED? EZ A TŰZ ÉS A MOTIVÁCIÓ, AMIT KIENGEDSZ MAGADBÓL A PÁLYÁN?
“Megfontoltnak mondanám magamat. Tisztában vagyok a képességeimmel. Fizikailag erős vagyok, gyors és kétlábas játékos. Fejben is nagyon erős vagyok.”
MILYEN ÉRTELEMBEN?
“Mondok egy példát. A Juventus elleni megnyert mérkőzésen odaszóltam valamit Higuaínnak… Nem szeretem azokat a játékosokat, akik erősek és nagyok, de minden kontakt után három percig a földön fetrengenek. Ugyanez vonatkozik Bernardeschire is. A SPAL ellen is volt ilyen. Ibrát is megrúgták, de azonnal felállt és nem nyafogott. Más játékosok túl sokat sírnak. Szóval szóltam valamit Higuaínnak, majd Szczesny ezt mondta: »Kétgólos vereségre álltok, ne csináld a jelenetet.« Nem válaszoltam… Alapvetően reagáltam volna a szavaira, mert az a másik dolog, ami nem tetszik, ha alábecsülnek engem. Más módon válaszoltam Szczesnynek, góllal. Ez az erősségem fejben. Bárki támad engem, az feltüzel.”
FORDULT MÁR ELŐ OLYAN, HOGY AZ ELLENFELEID ALÁBECSÜLTEK?
“Két évvel ezelőtt a Német kupa döntője előtt, amikor az Eintrachttal a Bayern ellen játszottunk. A meccs előtti napon mindkét csapat Berlinben edzett az Olimpiai stadionban. Először ők, aztán mi. Találkoztunk a Bayern játékosaival és meghallottam, amint Thiago a következőt mondta a csapattársamnak, Kevin-Prince Boatengnek: »Tökéletes a gyepszőnyeg, holnap labdába sem fogsz érni.« Azt gondoltam, hogy talán nem fogunk győzni, de megölöm őt. Végül 3-1-re nyertünk és két gólt szereztem.”
HEVES ÉS BÜSZKE…
“Egyszer a nemzeti csapatban Mario Mandzukic azt mondta: »Talán a szemedben kissé unalmas vagyok, de az enyémben nagyon szórakoztató vagyok.« Azt csinálom, amit szeretek és nem azt, amit mások szeretnek csinálni.”
ÉS MIT SZERETSZ CSINÁLNI?
“Például quadozni és olyan helyekre menni, ahol senki sem zavar téged: a városom, Imotski körül a hegyekben. Viszünk ételt és felmegyünk az erdőbe, ahol még térerő sincs. Ha meghalsz, akkor senki sem talál meg.” – mondta nevetve.
IGAZ, HOGY A VB UTÁN SZERELMES LEVELEKET KAPTÁL A VÁROS ÖSSZES EGYEDÜLÁLLÓ NŐJÉTŐL?
“Óriásplakátokat tettek ki az utcára, de csak azért, mert a döntőbe jutottunk. A világbajnokság előtt nem volt semmi.”
MI A HELYZET A CSALÁDODDAL?
“Édesapámnak, Boskónak van egy túrabusz vállalata. A futballon kívül ő gondoskodott mindenről az életemben. Édesanyám titkárnő egy ügyvédi irodában és van két nővérem.”
ÉDESAPÁD ADTA A KEZEDBE A LABDÁT LEGELŐSZÖR?
“Nem. Az iskolában az egyik barátom volt, Ivan. Körülbelül 6-7 éves voltam akkor.”
APROPÓ ISKOLA… AZT MONDJÁK, HOGY AZ ISKOLA NEM IGAZÁN VOLT AZ ERŐSSÉGED…
“Ez nem igaz. A középiskolát vállalkozás orientált órákkal fejeztem be. Két évet jártam Imotskiban és két évet Splitben, ahová a futball miatt költöztem. Jobban szerettem focizni, mint tanulni, de mindent megtettem, amit meg kellett.”
19 ÉVESEN ÉRKEZTÉL A FIORENTINÁHOZ. TÚL KORAI VOLT?
“Az első két évemben profi játékosként 5 és 10 gólt szereztem Splitben. Úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom egy magasabb szinttel, de talán még nem álltam készen Olaszországhoz. Nem tudtam olaszul, Montella pedig nem tudott angolul. De az igazi probléma az volt, hogy nem játszottam. Azt mondták, hogy a csapatnak két csatára van – Mario Gomez és Giuseppe Rossi. Aztán ott volt Josip Ilicic is, én voltam a negyedik számú. Aztán Gomez és Rossi is megsérült, ekkor azt gondoltam, hogy eljött az én időm. Ehelyett semmi sem történt, szóval elmentem Lipcsébe.”
OTT MEGISMERTED RALF RANGNICKOT…
“Jól ment a játék a brazíliai világbajnokságon, ezért Rangnick – aki a Red Bull futball részlegének vezetője volt – felhívta az ügynökömet és azt mondta, hogy engem akar. Eljött értem Firenzébe és így szólt: »Üdv a Red Bullnál. Válassz, hogy hol szeretnél játszani! Salzburgban vagy Lipcsében?« Utóbbit választottam, amely akkor a német másodosztályban szerepelt, ám a Rangnick által felvázolt projekt nagy jelentőséggel bírt és a tények őt igazolták. De ott is nagyon keveset játszottam az edző, Alexander Zorniger miatt. Az edzőnek megvolt a maga csoportja a megbízható játékosaival, amelyben nem volt hely új játékosoknak.”
TEHÁT VISSZAMENTÉL FIRENZÉBE…
“Hat hónapra. Akkoriban Paolo Sousa volt az edző, főként az Olasz kupában és az Európa Ligában játszottam. A bajnokságban nagyon keveset, de négyből háromszor kezdőként. A 3-4-3-as formációban a középpálya szélén játszottam és lefedtem a pálya szélét teljes mértékben. 2016 volt, az Európa-bajnokság éve. Nem akartam kockáztatni, hogy lemaradjak a tornáról, ezért arra kértem az ügynökömet, hogy vigyen el egy másik klubhoz. Nem számít hová, bárhová, ahol játszhatok. Így kerültem a Veronához, de Cacic szövetségi kapitány nem hívott be a válogatottba. Vesztére… a második körben kiestek.”
NÉGY ÉVVEL EZELŐTT JÖTT A PÁLYAFUTÁSOD FORDULÓPONTJA AZ EINTRACHT FRANKFURTBAN…
“Niko Kovac volt az edző. Ő volt az edzőm az U21-es horvát válogatottban is. A debütáló mérkőzésemen Svédország ellen az első percben gólt szereztem. Azóta egyedülálló kapcsolatunk van. Amikor tiszteletet és megbecsülést érzek valaki részéről, akkor ugyanazt a tiszteletet adom meg és még sokkal többet. Ugyanígy ha valaki nem értékel engem, akkor én is így teszek. Nem vagyok képmutató. Köztem és Niko között őszinteség és nyílt beszéd volt.”
A FRANKFURTBAN KÉT SZEZON EREJÉIG JOVICCSAL JÁTSZOTTÁL. Ő MILAN SZINTŰ JÁTÉKOS?
“Nem mondhatok semmit, eddig még nem írt alá. Nem véletlen, hogy a Real Madrid leigazolta. A dolgok nem mentek jól, mert túl sok sérülése volt. Nem tudom, hogy mi játszódott le a fejében, de most olyan képet alkottak róla, ami nem a valóságot tükrözi. Mi, horvátok kicsit furcsák vagyunk. Németországban nem tesznek különbséget a horvátok és a szerbek között. Nekik mindannyian jugoszlávok vagyunk, míg nektek szlávok. Jovicnak csak a futballra kell koncentrálnia, mert ő egy nagyon erős játékos.”
AZ EINTRACHT SZÍNEIBEN SZÉLSŐKÉNT, CSATÁRKÉNT ÉS TÁMADÓ-KÖZÉPPÁLYÁSKÉNT IS JÁTSZOTTÁL. MELYIK A KEDVENC POSZTOD?
“A kedvencem egy Ibrához hasonló játékossal játszani, aki fejjel megjátssza a labdát és szabad területeket nyit. Az előző szezonban ezt csináltuk a Frankfurtban is, mert én mélységből támadtam, Jovic gólokat szerzett és Haller megnyerte az összes légi párbajt. Tudtam, hogy Haller megnyeri, szóval bedobtam magam. Ez történik most Ibrával.”
MIT HAGYOTT BENNED NÉMETORSZÁG?
“Megtanított keményen dolgozni. Ott senkit sem hagynak hátra. Annyit kapsz, amennyit adsz.”
MIT TUDTÁL A MILANRÓL, MIELŐTT A KLUBHOZ SZERZŐDTÉL?
“Emlékszem Ronaldinhóra, Beckhamre, Shevchenkóra és nyilvánvalóan Maldinire illetve Nestára is a Milanból, de Bobanra nem, pedig a városomból – Imotskiból – származik. Savicevicről sincsenek emlékeim, túl fiatal voltam.”
IGAZ, HOGY BOBAN SZEREPE DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ VOLT ABBAN, HOGY A MILAN JÁTÉKOSA LETTÉL?
“Igen. A Juventus elleni mérkőzés után is felhívott. Örömmel töltötte el, hogy bebizonyítottam, miszerint jó döntést hozott, amikor a Milanhoz vitt.”
MI NEM MŰKÖDÖTT AZ ELSŐ NÉHÁNY HÓNAPBAN A MILANNÁL?
“Soha nem beszéltem Giampaolóval. Amikor januárban Frankfurtba mentem, hogy eladjam a házamat és az újságok azt írták, hogy visszatérek Németországba, azt mondtam magamnak: Négy-öt mérkőzést játszani akarok egymás után a Milanban. Ha rosszul megy a játék, akkor az azt jelenti, hogy ez nem az én szintem és elsőként fogom mondani, hogy nem maradhatok. Nem akartam távozni úgy, hogy nem adatik lehetőség a bizonyításra. Amint megkaptam, rögtön megragadtam a lehetőséget.”
MI HIÁNYZIK A MILANBÓL?
“Az utóbbi években többször is megváltozott a tulajdonos, egymás után jöttek az edzőváltások… a csapat küszködött. A szezon első 3-4 hónapja szokásos módon rosszul kezdődött, de most már a helyes útra léptünk és így kell folytatnunk, mert megvan bennünk a kvalitás. Az itt lévő összes játékos nagyon jól teljesített az előző csapatában, csak egy kis türelemre és bizalomra volt szükség. Január óta sokkal jobban játszunk, mint azelőtt és jobban ismerjük egymást. Tudom hogyan mozog Castillejo, hogyan adja Bennacer a labdát… 10 napon belül legyőztük a Romát, a Laziót és a Juventust.”
ELÉG ÉRETT-E A CSAPAT AHHOZ, HOGY A SAJÁT LÁBÁN MEGÁLLJON, VAGY TOVÁBBRA IS SZÜKSÉG VAN EGY OLYAN SZEMÉLYRE, MINT IBRA?
“Szükségünk van rá. Ibra egy vezér. A Juventus elleni mérkőzés előtt azt mondta nekünk az öltözőben: »Meg fogom mutatni a Juve játékosainak, hogyan kell focizni.« Ezzel tüzelte fel a csapatot. Begovic és Kjaer is érett játékosok, akik tudják, hogyan bátorítsanak vagy éppen hogyan nyugtassanak le.”
MIT TANÍTOTT IBRA?
“Nagyon sokat hozott mindenkinek, de amikor valamit mond, sokan hallgatnak. Ha viszont egy adott dolgot nem úgy gondolok, mint ő, akkor elmondom neki.”
IGAZ, HOGY A MÉRKŐZÉS ALATT IDŐNKÉNT KIKAPCSOLSZ, MAJD ÚJRA RÁKAPCSOLSZ?
“A játékom drágább, mint másoké. Mindig függőlegesen mozgok a pályán és meccsenként 100-szor 30 métert sprintelek. Egyértelmű, hogy egy idő után pihennem kell. Ezt az edző és a csapattársak is tudják.”
MIT SZERETSZ MILÁNÓBAN?
“Mindent: a várost, az embereket és az éghajlatot.”
MELYIK ÜZLETBE SZERETSZ BELÉPNI?
“Szeretem az autókat, de nem akarok klasszikus futballista lenni. Nem akarom, hogy az emberek a Ferrarit vagy a Porschét lássák, és ne a lényeget.”
HA RAJTAD MÚLIK, MARADNÁL A MILANBAN?
“Már mondtam, hogy igen!”
