A tavalyi Európa-bajnoki élményből és jó érzésekből merítve is szerzett aranyérmet Halász Bence a Bydgoszczban rendezett atlétikai junior-világbajnokságon. A Dobó SE kalapácsvetője büszke arra, hogy a szakág első magyar diadalát aratta, de a történelmi tettet nem a pályafutása csúcsának szánja.
reb • „Nagyon szép emlék, hogy az évek alatt kialakult jó társaság minden tagja biztatott Bydgoszczban” – feleli Halász Bence, amikor arról kérdezzük, hogy néhány nap elteltével hogyan gondol vissza a neki kalapácsvetésben aranyérmet hozó, Lengyelországban rendezett atlétikai junior-világbajnokságra.
A 19. születésnapját augusztus 4-én ünneplő tinédzser a vb-t megelőzően honlapunknak is beszélt arról, hogy nem akarja elmondani, milyen éremért utazik a viadalra. Utólag már beismerte, amit amúgy is sejthettünk: a dobogó legfelső fokát célozta meg.
„Talán valóban terhet raktam magamra a nagy céllal, mert tényleg bizonyítani akartam. Úgy éreztem, képes vagyok arra, hogy a tavaly a korosztályban fiatalként elért Európa-bajnoki győzelem után ismét én legyek a legjobb. A siker remek alap a későbbiekre, magabiztosabban állok a dobókörbe.”
Nagyjából egy „halászbencényi” idő, 18 év telt el azóta, hogy legutóbb magyar – Kővágó Zoltán 1998-ban, diszkoszvetésben – juniorvébé-aranyat szerzett, a Dobó SE fiatalja pedig összesen a negyediket gyűjtötte be a korosztály legfontosabb világversenyének legfényesebb érméből.
Halász azonban elsősorban arra büszke, hogy a legelsőt kalapácsvetésben.
A diadal ünneplésére jutott némi idő az esemény utolsó napján, vasárnap (azért előtte még edzett), idehaza pedig a hétfői, egész napos utazást követően, szerdán vette fel a munkát. A hétvégén a felnőtt országos bajnokságon a hatkilós junior- és a 7,26 kg-os felnőttkalapáccsal is versenyez, a korosztályában pedig megpróbálja megdönteni az Európa-bajnoki rekordot.
Ami azt illeti, azzal már a bydgoszczi döntő utolsó kísérletekor is próbálkozott, ám kicsivel kilépett, így érvénytelen lett dobás.
„A selejtező alatt kicsit izgultam, de érdekes módon a döntő alatt nem. Kicsit zavart, hogy húszperces csúszás volt a programban, hiszen már elvégeztük a bemelegítő dobásokat, s vártunk a fináléra.”
Halásznak segített, hogy mindkét edzője, Németh Zsolt és Németh László vele tartott, illetve sokat számított, hogy klubtársa, Rába Dániel is a döntőben szerepelt. Ráadásul felelevenedtek benne a tavalyi Eb-finálé jó érzései is. Egyébként ugyancsak eszébe jutott a két évvel ezelőtti ifjúsági olimpia, amikor a fináléban nem sikerült kihozni magából a maximumot, és „csak” ezüstérmet szerzett.
„Nem lehet, nem is szabad elfelejteni a nandzsingi döntőt. Vannak az életben olyan leckék, amelyeket meg kell tanulni. Nem szabad görcsösen gondolnám rá, de okulni, tanulni belőle muszáj.”
A junior-világbajnoki arany újabb szép emlék és eredmény a sorban, a nagyra nőtt fiú azonban reméli, nem ez lesz a pályafutása csúcsa.
Mi biztosak vagyunk benne.