Többet reméltek a szövetségi edzők a lányok hatodik, illetve a fiúk tizenötödik helyénél az Asztanában megrendezett U18-as 3×3-as kosárlabda-világbajnokságon, de amondóak: a szeptemberi, hazai rendezésű Európa-bajnokságon hasznosítani tudják a most szerzett tapasztalatokat.
Lakner Gábor • Érem nélkül maradtak a magyar csapatok a kazahsztáni Asztanában megrendezett U18-as 3×3-as kosárlabda-világbajnokságon. A lányok veretlenül, csoportelsőként jutottak a nyolc közé, ahol a spanyolok kiélezett mérkőzésen, mindössze egyetlen ponttal bizonyultak jobbnak.
Földi Attila szövetségi edző nem titkolja csalódottságát, de bizakodva néz a jövőbe:
Török Ágnes, Mérész Beatrix, Kányási Veronika és Gereben Lívia
„Egyértelműen jobbat vártunk magunktól a hatodik helynél, és látva a mezőnyt, többet is érdemeltünk volna. Bátran mondhatom, hogy a torna három legjobb csapata között voltunk a franciák és a spanyolok mellett. Sajnos, már a nyolc között találkoztunk a spanyolokkal, és kis szerencsével ők jutottak tovább. A lányok nagyon letörtek a kieséstől, rossz volt nézni, ahogyan az amerikaiak simán kikapnak a döntőben, vagy az általunk legyőzött csehek az éremért játszanak. Biztos vagyok benne, hogy a csalódottság a szeptemberi, debreceni Európa-bajnokságra pozitív energiává alakul át, és megmutatjuk, mire vagyunk képesek.”
A lányokat vezető Földi Attila és a fiúkat irányító Szarvas Gábor is elégedett volt a szervezéssel. A körülmények megfelelőek voltak, és a meglehetősen nagyméretű lelátó is rendre megtelt, így jó hangulatban játszhattak a csapatok.
A fiúk nem jutottak tovább csoportjukból, és végül a tizenötödik helyen fejezték be a világbajnokságot. A küzdeni akarással azonban nem volt gond, és olykor kifejezetten látványos megoldásokat bemutattak.
A mester, Szarvas Gábor így értékeli a látottakat:
Gulyás Milán, Kerpel-Fronius Gáspár, Füzi Róbert és Durázi Krisztofer
„A fizikális felkészítésre helyeztük a hangsúlyt, hiszen döntő jelentősége van annak, hogy ki mennyire bírja végigdarálni a tízperces játékidőt. A későbbi finalista brazilokat legyőztük, a spanyolok ellen kis szerencsével szintén nyerhettünk volna, a címvédő új-zélandiak ellen azonban nem volt esélyünk. A Fülöp-szigetek elleni sorsdöntő mérkőzésen hagytuk az alacsonyabb játékosokból álló ellenfelet, hogy szórja a kétpontosokat, aminek egypontos vereség lett a vége. Így sincs miért szégyenkeznünk, nagy reményekkel várjuk a szeptemberi Eb-t, melyen a most megszerzett tapasztalatokat és rutint mindenképpen hasznosítani tudjuk.”
