Idén ünnepli megalakításának 125. évfordulóját a Magyar Atlétikai Szövetség, amely alapító tagja volt a nemzetközi (WA) és az európai (EAA) szövetségnek is.
A MASZ csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy a 125 év történetét 10 olimpiai bajnoki siker és egy világbajnoki aranyérem koronázza. A világversenyeken elért dobogós helyezésekkel az atlétika az ötödik legeredményesebb sportág Magyarországon.
“Ismertségét olyan nagyságoknak köszönheti, mint például Zsivóczky Gyula, Bagyula István, Szalma László, vagy az elmúlt évtizedek olimpiai bajnokai, Kiss Balázs és Pars Krisztián, a jelenből pedig a világbajnok Márton Anita és a világbajnoki bronzérmes Baji Balázs” – olvasható az MTI-hez eljuttatott hírlevélben.
“MASZ 125 – ez lesz idén a szövetség logója és szeretnénk, ha ez az év emlékezetes lenne minden atléta, és az atlétika világához tartozó szakember, szurkoló számára” – mondta Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke. – “Mindenkit fontos emlékeztetnünk rá, hogy milyen komoly hagyományokkal, sikerekkel, történelmi nagyságokkal rendelkezik ez a sportág, hogy ezek tudatában készüljenek, dolgozzanak, tervezzenek. Példaképeink, egykori és velünk élő bajnokaink nemcsak motivációt jelentenek, hanem olyan tudást is hagytak ránk, amit alkalmaznunk és továbbadnunk az egyik legnagyobb felelősségünk.”
Jövőre Magyarország szabadtéri világbajnokságot rendez, ami a hazai szakszövetség történetének legnagyobb és legizgalmasabb vállalkozása, egyúttal a sportág fejlődésének kulcsa – ahogy Deutsch Péter, a szervezőbizottság operatív vezetője fogalmazott.
“Egy világbajnokság megrendezésének lehetősége sohasem csak arról a 10 napról szól, ameddig a rendezvény tart” – hangsúlyozta Deutsch Péter. – “Számunkra az atlétikai világbajnokság nem cél, hanem eszköz. A cél a magyar atlétika fejlesztése és azon belül azok a szakmai programok, amelyek a vb-től függetlenül, de mégis annak apropóján indultak és zajlanak már most is igen sikeresen. Számunkra tehát a vb már elkezdődött: 2020-ban elindult a Kiemelt Atléta Program, 2021-ben pedig a Kölyökből Atléta program is, amelyek nevében is benne van, hogy az egyik az elit atlétikát, azaz a válogatottat, a másik pedig az utánpótlást célozza meg.”
“Biztosan állíthatjuk, hogy 2023. augusztus 19-től 10 napon át Budapest lesz a világ közepe. Egymilliárd ember kapcsolódik be az atlétikai világbajnokság közvetítéseibe, amely az olimpiai játékok és a futball-világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportrendezvény a világon és amelyet minden országban élőben sugároznak. Természetes, hogy a világ összes sport- és hírcsatornája ezzel foglalkozik majd és a közösségi médiát is uralja majd az esemény, részben annak a több tízezer szurkolónak köszönhetően, akik a világ minden tájáról érkeznek majd hozzánk és viszik hírét a vb izgalmai mellett Magyarország és Budapest szépségeinek” – mondta Deutsch Péter.
Hozzátette, a 2022-es, azaz a 125. jubileumi év rendkívül fontos a magyar és a nemzetközi atlétika számára is.
“Óriási lendületben van az atlétika és azon belül kifejezetten sikeres Európa. A tokiói olimpián a sportok királynője megőrizte kitüntetett szerepét, hiszen a legsikeresebb sportág az atlétika volt, részben olyan európai világsztároknak köszönhetően, mint Mondo Duplantis svéd rúdugró, a norvég Jakob Ingebrigtsen és Karsten Warholm futók, a holland Sifan Hassan, aki két aranyérmet is nyert futóként Tokióban, vagy a magasugró Gianmarco Tamberi. Sőt, még a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnoki címét is sikerült elhozni Európába, az olasz Lamont Marcell Jacobsnak köszönhetően” – emelte ki.
Idén fedett pályás és szabadtéri atlétikai világbajnokság is lesz, de a magyar válogatott számára a fő esemény a müncheni, augusztusban megrendezendő (multisport) Európa-bajnokság, amely időben és térben a leginkább modellezi a rá egy évre kezdődő budapesti vb-t. Ami a várakozásokat illeti, újra csúcsformába kerülhet a magyar atlétika egyik legnagyobb ígérete, a tavalyi műtéte után újrakezdő, vb-bronzérmes Halász Bence kalapácsvető, illetve a fedett pályás világbajnok súlylökő Márton Anita, akinek tavaly született meg a kislánya. Hozzájuk csatlakoznak a legjobb gátfutók, Kozák Luca és Szűcs Valdó, valamint Krizsán Xénia, aki Eb-bronzot szerzett fedett pályán 2021-ben és szabadtéren megnyerte a legendás götzisi nemzetközi többpróba viadalt. A felnőttek között bizonyíthatnak az elmúlt évben jól szerepelt fiatalok is: a távolugró Farkas Petra és Palkovits István 3000 m akadályon aranyérmes lett az U23-as Eb-n.
Forrás, fotó: MTI, MASZ
