Köztudott, hogy a körmökön felbukkanó elváltozások legtöbbször keringési zavarra, vas-, vitamin-, fehérjehiányra, vagy a védekezőképesség legyengülésére utalhatnak, esetleg valamely kapcsolódó bőrbetegség következményei. Ám sose gondolnánk, hogy a népbetegséggé vált körömgomba és a civilizáció fejlődése között is szoros összefüggés van.
A körmökön tapasztalható elváltozások okainak felkutatásában kiváló iránytű annak definiálása, hogy a legszembetűnőbb elváltozás a körömlemez színében, alakjában, vagy állományában következett-e be.
A köröm természetes színe
Sárgás elszíneződés esetén gyanakodhatunk gombás fertőzésre, psoriasisra, gyógyszerek által kiváltott mellékhatásokra, vagy bizonyos vegyszerek (pl. formalin) által okozott elváltozásra.
Barnás vagy feketés elszíneződést okozhat anyajegy, melanóma, bevérzés, hajfesték, gomba, nikotin, kátrány stb., annak ellenére, hogy a néphagyomány jó ideig pusztán a szerencsétlen házasság előjeleit látta benne.
Ezzel szemben reménykedhetnek mindazok, akiknek körmein fehér színű elváltozások jelennek meg, mert szerencsés esetben azt nem fonálgomba, arzénmérgezés, vagy Candida-fertőzés okozza, hanem pusztán a sikeres házasság előjelei tűntek fel rajtuk, ahogyan azt a babonás hit a középkortól kezdve évszázadokig megdönthetetlennek vélte.
A köröm alakja
A körömlemez alakjának domborúvá, vagy homorúvá válása vérszegénységre, tüdőbetegségre és keringési zavarra, míg a hosszanti, vagy haránt barázdák körömsánc-gyulladásra, lázra, stresszre, bőrbetegségekre (pl. ekcéma), esetleg rossz perifériás keringésre utalhatnak, ahogyan a körmökön megjelenő gödrök is.
A köröm állaga
A körömlemez törékenysége lehet keringési zavar, vérszegénység, vagy A-vitamin hiányának jele, míg a felrostozódó köröm sokszor a körömlakk nemkívánatos mellékhatása, avagy lúgos áztatás következménye. Lassan növő körmök jellemzőek az idősebbekre, de okozhatja a nyirokkeringés elégtelensége, avagy – a néphit szerint – jóságos, de egyúttal bizalmatlan természet. És ha hiszünk a néphagyománynak, az elszélesedő és lehetőleg hosszúra növesztett körömlemez mögött mindenképpen könnyelmű, pazarló és félénk jellemet sejtsünk!
Gombás körmök
A körömgomba megjelenése és elterjedése a múlt század közepére vezethető vissza és diagnosztizálásához, illetve gyógyításához nagyban hozzájárult Gruby Dávid magyar tudós munkássága, aki 1840 körül felfedezte, hogy a fonalas gombák emberi és állati betegségeket is okozhatnak.
A gombák megbetegíthetik a bőr felszínét, mélyebb rétegeit és a belső szerveket is. Miután fertőzőek, az emberek könnyűszerrel adhatják át egymásnak, mi több, állatok is képesek az embereket megfertőzni vele.
Civilizációs ártalom?
A körömgomba mint egyfajta civilizációs betegség visszavezethető a műbőr cipők, a műszálas harisnyák és zoknik használatára, de összefüggésben állhat az antibiotikumok túlzott fogyasztásával, a cukorbetegséggel és a vashiánnyal is. Nem segíti elmúlását a túlzott tisztálkodás sem, melynek során többnyire lúgos tisztítószerekkel gyengítjük a bőr védekezőképességét. A gombás megbetegedések bizonyos típusai sokszor a fejbőrről, szakállról, bajuszról terjednek tovább a körmökre (pl. favusz = „fejkosz”, trichofitiázisz). Ezek jól felismerhetőek, hiszen a szabad körömszél felől terjednek felfelé, a körömgyökér felé.
Téli uszodabetegség?
A téli sportolási és szabadidős tevékenységek között a legkedveltebbek közé tartozik az uszoda, a wellness nyújtotta lehetőségek. Paradox módon napjaink “egészség-kultusza” sem kedvez a betegség visszaszorítására tett törekvéseknek. A higiénés szokások megváltozása, pl. az eltúlzott kozmetikum-használat, gyakori fürdések gyengítik a bőr természetes védekező rendszerét. Mind a kiszáradt, mind a nedves bőr kiváló táptalaj a fertőző gombák elszaporodásának. Uszodák, szaunák, tornatermek közös zuhanyozóinak látogatottsága egyre nő, az ezeket használók között a bőrbetegség, gombásodás gyorsan terjed korra és nemre való tekintet nélkül.
