Habár az egyik leglátványosabb gyógyulást ígéretét hordozza a plasztikai sebészet, túl sok körülötte a tévhit. A valóságról, az esztétikai operációk indokoltságáról és a szakma kihívásairól kérdeztük dr. Traub Alfréd plasztikai sebészt.
Ma az emberek műtéti beavatkozás nélkül szeretnék az öregedést gátolni valamilyen csodaszerrel, s ebben nincs is újdonság, hisz az emberiség mindig keresi az elixirt, a Szent Grált.
Az indiai ayurvédikus könyvek említik Sushruta nevét, akit a plasztikai sebészet atyjának tartanak, ugyanis az i.e. 6. században élt sebész már végzett olyan fontos beavatkozásokat mint az orrhelyreállítás, ahol a szükséges bőrt a homlokból metszette ki, vagy mint a szürkehályog műtét.
Az első magyarországi plasztikai leírás Balassa János sebész professzortól származik az 1840-es évekből.
Esztétikai műtét és az orvoslás
A plasztikai sebészet egyidős a sebészettel. A plasztikai sebészetnek három ága van: a képzőműtét (olyan testrészeket hoz létre, amelyek nem fejlődtek ki), helyreállító műtét (a csonkolt testrész helyreállítása,) és az esztétikai műtét. Időnként fellángol a vita, hogy az esztétikai műtét egyáltalán az orvoslás tudományába tartozik-e, amire nagyon határozottan azt kell mondanunk, hogy igen. Az egészség a test és a lélek harmóniát jelenti, s ha ebben zavar támad, az sok esetben pszichoszomatikus tünetekkel, különböző betegségek kialakulásával jár, és ez bizonyos esetekben megelőzhető az esztétikai beavatkozás segítségével.
Hogyan készüljünk a műtétre?
„A hosszantartó, alapos konzultáció során a lehető legteljesebb képet kell kapnunk a páciensről és nyilvánvalóan a legaprólékosabban kell tájékoztatnunk őt a lehetőségekről, a várható eredményekről. Az az első, hogy meg kell vizsgálni, van-e olyan betegsége az illetőnek, amely kockázatossá teheti a műtétet (pl. magas vérnyomás, sebgyógyulási zavarok, immunológiai betegségek, gyulladások, stb…). Bizonyára sokan meglepőnek tartják, hogy az esztétikai műtét alapvető kritériuma az egészséges énkép. A testképzavaros ember például sosem a valóságot látja a tükörben, ettől lesz frusztrált. Az ilyen ember helyzete az operáció után csak még rosszabb lesz. Nem javaslom a beavatkozást azoknak sem, akik valamilyen krízis szituációt szeretnének orvosolni a műtéttel. Gyakori eset, hogy a hölgyek egy párkapcsolatot szeretnék rendbehozni, vagy szerencsétlenné vált az életük és ezért fordulnak hozzám. Csakhogy alapvető igazság, hogy egy esztétikai beavatkozástól senkinek nem változik meg az élete. Ezt igyekszem minden esetben tudatosítani.”
A páciens elképzelései és a valóság
„Miután a páciens elmondja a motivációit, elképzeléseit a műtéttel kapcsolatban, megvizsgálom, és elmondom, hogy ezek az elképzelések reálisak-e vagy sem. Kötelező tájékoztatni őt a műtét kockázatairól, s arról, hogy az eredménynek mi a várható időtartama, ami a bőr, a szövetek rugalmasságától is függ. Egy átlagosan ráncos arcot lehet ugyan ránctalanítani, de az eredmény nem örökre szól, van, hogy 3, jó esetben 5-8 évig, de semmiképp sem tovább. Minden orvosnak megvan a maga ars poeticaja, én azt az elvet követem, hogy csak olyan műtétet javaslok, amit magamon is megcsinálnék. Tapasztalatból tudom, az őszinteség sosem árt, s ez még inkább igaz a mi munkánkra, hiszen az esztétikai sebészet nem életmentésről szól. Esetünkben kiemelten fontos a szakmai alázat és a hozzáértés.”
Változás és állandóság a műtőben
„Az esztétikai sebészet a permanens megújulásról szól, a legutóbbi évtizedek vívmányai: a lézeres kezelés, regeneratív sejtekkel történő kezelés, a technika és az anyagok évről évre új lehetőségeket kínálnak. A sebészet alapelvében nincs igazi áttörés, a szaktudás, az alapok több mint 100 éve nem változnak. Megnyugtató, hogy a hazai plasztikai sebészet világszínvonalú, de az ember nem születik plasztikai sebésznek, sok-sok év műtőben eltöltött év kell a szaktudáshoz. Én például pályám kezdetén foglalkoztam baleseti sebészettel, kézsebészettel, helyreállító műtétekkel, rengeteg benőtt körmöt, daganatot, s más műtétet végeztem és minden egyes műtétből tanultam valamit.”
Helyreállítás és esztétika
„A média nem tesz túl jót ennek a szakmának, a címlapokon sorra szerepelnek az öncélú, rosszul sikerült műtétek, a hirtelen 20-30 évet fiatalodó celebekről szóló történetek. Csakhogy az esztétikai műtétek nemcsak róluk szólnak, hanem többségükben azokról a hölgyekről, akik szülés(ek) után szeretnék visszakapni régi formájukat, az ő esetükben például egyáltalán nem választható el a helyreállító és az esztétikai beavatkozás.
Támadás az öregedés ellen kés nélkül
„A plasztikai sebészet aranykora kétségtelenül a 20. század. A plasztikai sebészet konzervatív irányba halad, a kisebb műtétek, a szálbehúzás, a botox és más töltőanyagok alkalmazása mind-mind ezt jelzik. Sokszor injekcióval is elérhető az eredmény, ami korábban csak műtéttel. A kutatások iránya pedig arról szól, hogy a készítmény ne kívülről, hanem belülről regenerálja a sejteket és gátolja az öregedést. Ma az emberek műtéti beavatkozás nélkül szeretnék az öregedést gátolni valamilyen csodaszerrel, s ebben nincs is újdonság, hisz amióta világ a világ, az emberiség mindig kereste az elixirt, a Szent Grált.”
