Az európai futballpiac a 2010/2011-es szezonban 4%-os (0,6 milliárd eurós) bevételnövekedést mutatott, így a piac értéke már a 16,9 milliárd eurót is meghaladja – áll a Deloitte Sport Üzletági Csoportja által 21. alkalommal kiadott futballpiaci körképben (Annual Review of Football Finance). A nehéz gazdasági körülmények ellenére az öt nagy európai bajnokság (Bundesliga, La Liga, Ligue 1, Premier League, Serie A) klubjainak összesített éves bevétele 181 millió euróval, vagyis 2%-kal emelkedett, így már a 8,6 milliárd eurót is meghaladja.
Dan Jones, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának partnere ehhez a következőket fűzte: “Bár ez alacsonyabb növekedési ütemnek felel meg, mint a megelőző egy évtized átlaga (7%), az általános gazdasági problémák tükrében még mindig tisztességes eredménynek mondható. Külön kiemelendő, hogy a Premier League és a Serie A közvetítési jogairól szóló, a 2010/2011-es szezonban érvénybe lépett új szerződések is igazolják, hogy a vezető focibajnokságok továbbra is nagy tömegeket képesek megmozgatni.”
Az angol Premier League változatlanul a vezető bajnokság a világ labdarúgásában: klubjai a 2010/2011-es idényben összesen 2,5 milliárd euró bevételt termeltek (angol fontban számolva ez 12%-os emelkedést jelent). A fontnak az euróval szembeni további gyengülése azt eredményezte, hogy a második helyen álló német Bundesliga (melynek összbevétele elérte az 1,746 milliárd eurót) lemaradása 6%-kal csökkent, de még így is 769 millió euró volt a különbség.
Jones kifejtette: “A német Bundesliga egyrészt az összes európai bajnokság közül a legmagasabb átlagos nézőszámot tudja felmutatni (42.100), másrészt pedig Európa legerősebb gazdaságában működik, így folyamatosan nőnek az onnan származó kereskedelmi bevételek is; ez elég volt ahhoz, hogy a Bundesliga meg tudja őrizni második helyét a rangsorban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 2012/2013-as szezontól eggyel több német csapat indulhat a Bajnokok Ligájában, illetve a 2013/2014-es idénytől kezdve 50%-kal nőni fognak a bajnoki meccsek közvetítésének jogdíjbevételei, akkor joggal valószínűsíthetjük, hogy a Bundesliga bevételnövekedési tendenciája a jövőben is folytatódni fog, és a német élvonal továbbra is a Premier League első számú riválisa marad, ami a bevételeket illeti.”
A spanyol La Liga klubjainak összesített bevétele idén 1,718 milliárd euró volt, ami 74 millió eurós (5%-os) növekedésnek felel meg. Ezen belül is a kereskedelmi bevételek 47 millió euróval (10%-kal), a közvetítési jogokból származó bevételek pedig 39 millió euróval (5%-kal) nőttek, ami bőven ellensúlyozta a jegyeladásból származó bevételek 12 millió eurós (3%-os) visszaesését. Az összesített adatokból nem derül ki, hogy a spanyol bajnokságban mennyire szétszakadt a mezőny: a Real Madrid és a Barcelona együttesen 93 millió euróval (11%-kal) több, míg a La Liga többi klubja összesen 19 millió euróval (2%-kal) kevesebb bevételt realizált.
Az olasz Serie A klubjainak összbevétele (1,553 milliárd euró) a 2010/2011-es szezonban 21 millió euróval (1%-kal) meghaladta az előző évit. Azáltal, hogy a Serie A közvetítési jogainak eladása ismét kollektív módon történt, az olasz klubok nagyobb bevételre tehettek szert, és a pénzek is egyenletesebben oszlottak el a klubok között.
A francia élvonalban, a Ligue 1-ben szereplő klubok összesített bevétele a 2010/2011-es idényben 1,040 milliárd eurót tett ki, ami 32 millió eurós (3%-os) csökkenésnek felel meg; a visszaesés oka elsősorban a francia csapatok gyenge szereplése a Bajnokok Ligájában. A Serie A-hoz képest így már 513 millió euró a lemaradás a bevételek terén.
Jones hozzátette: “Lenyűgöző, hogy az európai futball a gazdasági nehézségek ellenére is évről évre egyre nagyobb pénzeket mozgat meg. A növekedés üteme ugyan az egyes bajnokságokat és klubokat tekintve eltérő, a sportág egyik nagy erőssége változatlanul az, hogy a nézők nagy tömegeit képes mozgósítani. Mindezek ellenére sok bajnokság és klub számára (különösen Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban) komoly feladatot jelent a stadionélmény javítása a szurkolók számára – ehhez ugyanis hatékonyan kell menedzselniük a folyamatban lévő, illetve új beruházásaikat, hiszen hosszú távon csak így biztosíthatják, hogy a jegyeladásokból származó bevételeik és a kereskedelmi bevételeik egyaránt emelkedhessenek. A francia klubok számára különösen fontos, hogy a franciaországi rendezésű 2016-os Európa-bajnokságot megelőző stadionfejlesztésekből adódó lehetőségeket megfelelően kihasználják.”
Az öt nagy bajnokságban a bérek a 2010/2011-es idényben már az 5,6 milliárd eurót is meghaladták, ami 100 millió eurós (2%-os) emelkedést jelent, ezen belül azonban jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes bajnokságok növekedési üteme között.
A bevételekhez hasonlóan a bérek is a Premier League klubjainál nőttek a legnagyobb mértékben a 2010/2011-es szezon során (jelenleg 1,711 milliárd eurót tesznek ki); a La Ligában (1,005 milliárd euró) és a Bundesligában (923 millió euró) szereplő egyesületeknél egyaránt 4%-kal emelkedtek a bérköltségek. A Ligue 1-ben a bérek szintje nem változott (777 millió euró maradt), míg a Serie A klubjainak összesített bérköltsége 24 millió euróval, vagyis 2%-kal csökkent (így most 1,157 milliárd euró). Az élvonalbeli klubok az átlagos bérköltség/bevétel aránya Angliában (70%), Franciaországban (75%) és Olaszországban (75%) is elérte a 70%-ot – arra még soha nem volt példa, hogy az öt legnagyobb bajnokságból egyszerre háromnál is ez lett volna a helyzet.
A Bundesliga továbbra is a legnyereségesebb európai bajnokság a maga 171 millió eurós összesített működési eredményével – ez 33 millió eurós (24%-os) növekedésnek felel meg. A Bundesliga előnye a Premier League-gel szemben tovább nőtt, hiszen ott az össznyereség 75 millió euróra apadt. A Serie A és a Ligue 1 továbbra is veszteséges. Ami Spanyolországot illeti, a La Ligában szereplő klubok között hat olyan is volt, amely a 2011/2012-es szezon elején csődközeli állapotban volt.
Adam Bull, a Deloitte Sport Üzletági Csoportjának egyik tanácsadója így vélekedik: “A kiadáscsökkentés továbbra is az európai klubfutball előtt álló legnagyobb kihívás. Az öt legnagyobb európai bajnokság bérköltség/bevétel aránya az elmúlt öt évben 60%-ról 66%-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a bérek nagyobb ütemben nőttek, mint a bevételek. eppen ezért hasznos elképzelésnek tartjuk az UEFA pénzügyi fair play-re vonatkozó szabályait, amelyek célja, hogy segítsék a klubokat abban, hogy hatékonyabban tudják kezelni bevételeiket és kiadásaikat. Azon klubok számára, amelyek részt szeretnének venni az UEFA által szervezett kupasorozatokban, a 2011/2012-es idény az első, amelynek pénzügyi eredményei beleszámítanak az UEFA pénzügyi fair play elveivel kapcsolatos nullszaldós kalkulációba.”
A Deloitte 2012. évi futballpiaci körképének további fontos megállapításai az alábbiak:
§ Az öt nagy bajnokság klubjainak a közvetítési jogdíjakból származó bevétele a 2010/2011-es szezon során meghaladta a 4,1 milliárd eurót; ez 3%-os növekedést jelent, és az öt nagy bajnokság összbevételének 48%-át adja. Az öt bajnokság közül háromban (angol, olasz és francia) a bevételek több mint felét a közvetítési jogok adják;
§ A jegyeladásokból származó bevétel a 2010/2011-es idényben 1,8 milliárd euró volt, ami 2%-os csökkenésnek felel meg – ez az összeg a bajnokságok összes bevételének 21%-át teszi ki. Az angol Premier League jegyeladásainak értéke (610 millió euró) több mint 40%-kal haladta meg az ebben a rangsorban második spanyol La Ligát (428 millió euró);
§ A kereskedelmi bevételek összértéke 2,7 milliárd euró, ami 5%-os emelkedést jelent; ez az öt nagy európai bajnokság összbevételének 31%-át adja. A növekedésért nagyrészt a Premier League és a La Liga jelentős globális jelenléttel rendelkező klubjai voltak felelősek, amelyek az eddiginél is több bevételt tudtak szerezni a szponzori és partneri szerződésekből;
§ A 2010/2011-es szezonban a Bundesliga és a Premier League bajnoki mérkőzéseinek átlagos nézőszáma egyaránt emelkedett (előbbi esetében 42.100-ra, utóbbi esetében pedig 35.400-ra). A Ligue 1 átlagos nézőszáma viszont zsinórban harmadik éve visszaesést mutat, és a 2002/2003-as idény óta első alkalommal csökkent 20.000 alá. Mint ismert, az UEFA Franciaországnak ítélte oda a 2016-os Európa-bajnokság rendezési jogát, ez pedig sok francia klub számára kiváló lehetőség a stadionjaik felújítására és a nézőszámuk (közvetve pedig a jegyeladásokból származó bevételük) növelésére.
Ami az öt nagy bajnokságon kívüli ligákat illeti, Oroszország (614 millió euró), Törökország (515 millió euró) és Hollandia (431 millió euró) nemzeti bajnoksága hozza a legnagyobb bevételt. A Football League Championship, vagyis az angol másodosztály változatlanul a legnagyobb árbevételt generáló nem elsőosztályú nemzeti liga (468 millió eurós bevételével), az európai bajnokságok között pedig a nyolcadik helyet foglalja el
Forrás: Kerényi Judit FLOW PR
