Rossz gyerekek voltak, de a boksztól megkomolyodtak. Serdülőként már szereztek Eb-érmet a Rostás ikrek. Renátó és Ármándó juniorként azonban már a dobogó tetejére áll. A Mol Új Európa Alapítvány által támogatott 16 éves sportolók legnagyobb vágya az olimpiai részvétel.
Nagy-Pál Tamás • „Junior Európa-bajnoki címet szeretnénk nyerni” – jelentette ki egybehangzóan a 2016-os esztendőre vonatkozó legfontosabb tervét az FTC 2014-ben újjáalakult ökölvívó-szakosztályának tehetsége, Rostás Ármándó és ikertestvére, a pár perccel korábban született Renátó. Céljuk nem nélkülözi a realitást, hiszen serdülőként Ármándó a harmadik, míg Renátó a dobogó második fokára állhatott fel a kontinenstornán.
A már hét éve bokszoló fiúk a súlycsoportokon soha nem kaptak össze, ugyanis alkatilag jelentősen különböznek: Ármándó jelenleg tíz kilóval nehezebb. Ennek köszönhetően még nem bokszoltak egymással – nem is szeretnének –, maximum az edzéseken kesztyűztek. „A stílusunk sem ugyanolyan. Nekem a vívás, a ritmusváltás, a gyorsaság és az ütőerő az erősségem” – mondja Ármándó. Renátó inkább messzebbről szeret bunyózni: „Magas vagyok és vékony, nem biztos, hogy más taktika sikerre vezetne.”
Minden másban azonban nagyon hasonlítanak: alázatosak, fegyelmezettek és rendkívül szorgalmasak. „Ez a szüleinknek és az edzőinknek köszönhető – folytatja Renátó. – Kisebb korunkban nem voltunk a legjobb gyerekek, rosszalkodtunk az iskolában. A bokszedzésektől aztán megkomolyodtunk.”
De nemcsak ezért szerették meg az ökölvívást. „Az ütésváltásokat és a kombinációkat imádom ebben a sportágban. És hát itt is igaz a mondás: jobb adni, mint kapni” – veszi át a szót Ármándó, aki testvérével egyébként kitűnő reklámarca a sportágnak és a Ferencvárosnak is, hiszen több osztálytársuk is a teljesítményük látván látogatott el először az edzőterembe.
Az iskola egyébként fontos helyet foglal el az életükben: legtöbbször edzés után, vagyis este tanulnak, de eredményesen, ugyanis mindketten stabil közepeseket kapnak. Az edzéseken pedig „ötösöket”, nem kisebb legendáktól, mint Szántó Imrétől és Bedák Páltól. „Megtisztelő, hogy Öcsi bácsival és Pimpával dolgozhatunk. Nagyon jól kijövünk egymással. Fél éve igazoltunk a Vasasból a Ferencvárosba, de egyértelműen érezzük a fejlődést.”
Bár az ország egyik legnagyobb egyesületének tagjai, a Mol Új Európa Alapítvány által nyújtott támogatás sokat segít nekik, hiszen bokszkesztyűket és cipőket vehettek belőle. „Nagyon jól jön minden, ami elősegíti, hogy elérhessük a céljainkat. Bőven tudunk még fejlődni, és minél több nemzetközi meccsen kell szerepelnünk, hogy rutint szerezzünk. Muszáj, hiszen nagyon komoly tervünk van: mindkettőnk nevében mondhatom, hogy előbb-utóbb olimpiára szeretnénk eljutni ” – jelenti ki Renátó.
Alázatos magabiztosság
A londoni olimpián ötödik helyezett ökölvívó, Harcsa Zoltán ismeri a Rostás-ikreket, hiszen csapattársak voltak a Ferencvárosban. Megerősítette, amit Renátó és Ármándó is elmondott: mindketten nagyon alázatos gyerekek. „Mindig száz százalékot nyújtanak. Emellett magabiztosak is, nincs másodpercnyi kételyük sem afelől, hogy valamire képesek lennének. Tisztelettudósan viselkednek, és segítenek a kisebbeknek. Stílusos bokszolók, megkapták az alapokat. Ha továbbra is ennyit dolgoznak az edzéseken, biztosan ott lesznek valamelyik olimpián.”