Az MTK tulajdonosa: „A 12 csapatos NB I-ben nagyon nehéz a fiatal magyarok beépítése” – Zakor a hibás döntések következményeiről és az edzőkérdésről

Az eddigi tulajdonosi tapasztalatairól

– 2017 környékén keveredtem újra a foci közelébe, de már korábban is volt kötődésem az MTK-val, hiszen több mint 10 éve már az egyesület elnökségének tagja vagyok – kezdte Zakor a Sportrádió Hazafutás című műsorában. – Abban az időszakban volt egy olyan helyzet, amikor egy külső forrásra, szponzorra volt szükség, majd később , amikor a csapat kiesett az NB I-ből, az ott keletkező financiális hiányosságokat egy új tulajdonos bevonásával kellett megoldani. Innen indult az én pályafutásom. Az első évünk jól sikerült, hiszen Feczkó Tamással visszajutottunk az élvonalba, majd a 2020–2021-es idényben Michael Borisszal a hetedik helyen végeztünk. A bajnokság szépen indult, de sajnos a tavaszi része elég csúnyára sikeredett, az utolsó 15-20 forduló alapján kiesőhelyen lettünk volna. A nyáron változtattunk és olyan edzőt akartunk hozni, akivel eredményesebb, magasabb szintre tudunk lépni, még több fiatal játékossal. Ekkor találtuk meg Giovanni Costantinót, akiről úgy gondoltuk, hogy tehetséges szakemberként képes megoldani ezt a feladatot. Szakmailag nem volt rossz edző, de hiányzott az a képessége, hogy egyben tartsa az öltözőt, a csapat kicsúszott a kezei közül. Ezt a folyamatot az átmenetileg megbízott Ciki bá sem tudta megállítani, és sajnos egy idő után már kiesőhelyen voltunk. Ekkor vettünk egy nagy levegőt, és kerestünk egy olyan rutinos edzőt, aki oldott már meg hasonló feladatokat, és aki jól ismeri a mezőnyt. Márton Gábor személyében találtuk meg az új trénert. Alaposan megerősítettük a csapatot, javarészt az edző kérésének megfelelően. Azt gondoltuk, hogy ki tudjuk harcolni a bennmaradást tavasszal, de sajnos a bajnokság nem úgy alakult, ahogy elterveztük. Sajnos ez a szezon messze nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, de a tavaszi szezon eleje biztató volt, a csapat stabilabb lett, kevesebb gólt kaptunk, mint korábban. Azonban a gólokkal továbbra is hadilábon állunk, elképesztően kevés gólt szereztünk. A játékosok minősége nem indokolta ezt a gólínséget. Elképesztő, hogy 20 gólt sem tudtunk szerezni ennyi meccsen, már-már tényleg úgy tűnik, hogy el lettünk volna átkozva a góllövés terén.

Márton Gábor leváltásáról

– Az utolsó két meccsen a Paks és a Mezőkövesd ellen teljesen szétesett a csapat, két megalázó vereséget szenvedtünk el. Teljesen méltatlan volt az MTK nevéhez, muszáj volt lépnünk, főleg úgy, hogy gyakorlatilag kiestünk, matematikailag még lehet esélyünk, de a realitás azt mondja, hogy innen nincs visszaút.

A hátralévő mérkőzésekre megbíztuk Horváth Dávidot – aki az U19-es csapattal tavaly bajnoki címet szerzett, és reményeink szerint idén megvédjük ezt a címet – hogy az utolsó négy meccsre kapja össze a csapatot és emelt fejjel fejezzük be a bajnokságot.

Közben a háttérben gőzerővel dolgozunk azon, hogy levonva a tanulságokat átalakítsuk a klub szerkezetét, hogy kiköszörüljük ezt a csorbát.

A fiatalításról

– Sajnos az elmúlt öt évben jellemzően az a két csapat esett ki az élvonalból, amelyik a legtöbb fiatal játékost szerepeltette. Ez nem feltétlenül a fiatalok kritikája, sokan mondják, hogy az akadémiai képzés nem megfelelő. De azt látni kell, hogy a külföldi bajnokságokban is nagyon ritka az olyan csapat, amelyik két-három fiatal játékosnál többet is elbír egyszerre a pályán. Ezen kevés csapatok olyan bajnokságokban játszanak, amelyekben nem 12, hanem 18-20 csapat játszik a ligában, és onnan esik ki kettő.

Az, hogy ilyen magas százalékban, 12-ből két csapat kiesik, gyakorlatilag a világon csak nálunk fordul elő. Látszik, hogy a bajnokság utolsó harmadában gyakorlatilag már mindenki defenzív taktikát alkalmaznak, félreteszik a fiatalokat még azok a csapatok is, amelyek korábban játszatták őket.

Így a fiatalok szerepeltetése borzasztóan nehéz és kockázatos, ebben a következő szezonbeli szabály sem fog változást hozni. Nyugodtan kimondhatom, hogy amíg a 12 csapatos bajnokság fennmarad, fiatal magyar játékosokat nagyon nehéz lesz beépíteni. (Érdekesség, hogy például a labdarúgó NB I legutóbbi fordulójában a fiatal játékpercek felét az MTK “adta”, hiszen három 19 éves és egy 20 éves játékos volt a kezdőcsapatban – a szerk.). Ebben az idényben például mi több fiatalperccel rendelkezünk, mint az NB I-ben nyolc másik klub együttesen.

A bajnokság rendszeréről

– A 12 csapatos NB I egy borzasztóan rossz rendszer. Lehet mondani, hogy savanyú a szőlő, mert kiesésre állunk, de tavaly és tavalyelőtt is ezt mondtuk. Nem nagyon látjuk azt, milyen szakmai érvek mellett döntött az MLSZ elnöksége a 12 csapatos bajnokság mellett. Az az érv nem áll meg, hogy a nemzetközi kupában induló együtteseket egy erősebb bajnokság jobban segíti, meg kell nézni, hogy a Ferencváros is hány meccset veszített el, ő is nagyon nehezen küzdi le a defenzív focit játszó csapatokat. Ha tényleg a válogatott, a fiatal játékosok szerepeltetése a legfontosabb, akkor a 14, de még inkább a 16 csapat szerepeltetése lenne az ideális. Ebben az esetben szélesedne a földrajzi tömegbázisa is az NB I-nek, hiszen most rengeteg olyan városban nincs NB I-es vagy NB II-es csapat, ahol korábban évekig voltak ilyen csapatok.

Az MTK-modell

– Továbbra is ki kell tartanunk amellett a modell mellett, amit meghatároztunk korábban, a fő cél továbbra is az, hogy minél több saját nevelésű fiatal tehetséget építsünk be, vagy közvetlenül, vagy egy év kölcsönadás után az első csapatba. Ezeket a játékosokat reményeink szerint erősebb bajnokságokba tudjuk tovább értékesíteni, és így helyet csinálni az akadémiáról feláramló játékosoknak. Sok sikert fel tudunk mutatni ezen a területen, Vancsa Zalánnak a Citybe való igazolása a legnagyobb siker.

De ha megnézzük, hogy a válogatottban a 23 év alattiak közül kik kötődnek az MTK-hoz, akkor szinte majdnem mindenki. Nem tudok most más klubot mutatni, akik hasonló sikereket fel tudnának mutatni.

A Puskás törekszik egy hasonló modellre, illetve talán még a Debrecent megemlíthetném. Az MTK Budapest az elmúlt évek eladásai alapján a nemzetközi téren egy magasabb polcra került, képesek vagyunk stabilan most már egymillió euró feletti játékoseladásokra.

Néhány játékos teljesítményéről

– Azt nehéz megérteni, hogy bizonyos játékosok miért nem tudják leadni azt a teljesítményt a klubban, amit a válogatottban. Illetve ki kell mondani, hogy az NB I annyira megerősödött a környező országok bajnokságaihoz képest, hogy például egy válogatott játékos, aki húzóember például a szlovák bajnokságban, nem jelenti azt automatikusan, hogy a magyar élvonalban is az lesz.

Vancsa Zalánról

– A szurkolók jó része azt szeretné, hogy senkit se engedjünk el a csapattól, viszont minden egyes évben emeljük fel a tehetségeket az akadémiáktól. Csakhogy nem lehet 60-70 játékossal feltölteni egy keretet. Ha egy játékos olyan tehetséges, mint Zalán – akiről kimondhatjuk, hogy az utolsó 5-10 év legtehetségesebb MTK-játékosa -, és a Manchester City hívja, akkor nem azt fogja mondani, hogy inkább az NB I-ben vagy az NB II-ben játszanék az MTK-nál. A magyar futballnak az a jó, ha egy ilyen játékos minél tovább fejlődik, minél hamarabb beilleszkedik a felnőtt válogatottba. Lehet, hogy egy Barcelonából nem fog elmenni Pedri, mert tökéletes helyen van, de a nemzetközi szinten az MTK-nál magasabban jegyzett kluboknál egyrészt több pénzt kereshet, valamint nagyobb sportsikereket érhet el.

A leendő tervekről és a vezetőedzőről:

– Teljesen egyértelmű, hogy egy komoly pénzkieséssel járna a kiesés. Óriási különbség van az NB I-ben és az NB II-ben alanyi jogon kapott pénzek között. Ilyenkor a tulajdonos a zsebébe nyúl és a korábbi, kvázi hibás döntéseinek következményét viseli. Természetesen én is állni fogom a büdzséből hiányzó összegeket, részben a cégemen keresztül, támogatásként a klub meg fogja kapni. A jövő évben sem lesz az MTK-nak pénzügyi problémája. Nagyon fontos, hogy rendeződni fog az áldatlan infrastrukturális helyzete. Ugyan van egy ékszerdobozunk, a stadion, de az edzésekhez nincs megfelelő hátterünk, remélhetőleg az év végére átadásra kerül az új akadémia és az új edzőpályáink.

Még gondolkozunk azon, ki legyen a végső megoldás, hiszen jelenleg nincs sportigazgatónk és vezetőedzőnk sem, hiszen Horváth Dávid megbízott edzőként dolgozik az utolsó fordulókban. Nem kizárt, hogy Dávid marad, borzasztóan tehetséges és él-hal a futballért.

Nem azért nem árulom el, hogy ki lesz a vezetőedző, mert szeretek titkolózni, hanem mert alaposan át kell gondolni. Tudom, hogy sok szurkoló szeretné Bognár Györgyöt, de őt még szerződés köti a Pakshoz, nekünk pedig remek viszonyunk van a klubbal. Sokan vannak a kalapban, felelősségteljes döntés kell hozni.

Vidi: “Figyeljük, hogy mi történik még a bajnokságban”; Honvéd: “Jól néztünk ki a pályán, de…” – így látták az edzők