Két aranyérmet szerzett Soóky Gergely a felkészülési állomásnak tartott U23-as súlyemelő Európa-bajnokságon. A reptérről azonnal a tatai edzőtábor felé vette az irányt, hiszen gőzerővel edz a novemberi houstoni felnőttvébére.
reb • „Megérkeztél már, merre vagy?” – hívták közvetlenül a leszállás után társai a 22 éves Soóky Gergelyt, aki a klaipėdai korosztályos kontinensviadalon begyűjtött két arany- és egy ezüstéremmel a zsebében landolt Budapesten. Miután a győri Rekard SE versenyzője biztosította őket arról, hogy egy-két óra és odaér Tatára, nagyot nézett, amikor a többiek a kijáratnál várták.
„Szó se róla, jól megleptek” – örült a friss győztes, de sok időt nem engedélyezett az ünneplésre. Csupán kedden nem edzett, szerdán már folytatta a felkészülést a novemberi houstoni felnőtt vb-re.
Siker Klaipėdában
„Az Európa-bajnokságot inkább állomásnak szántuk. A tavalyi korosztályos mezőny egyébként erősebb volt, így ha a legjobbak itt vannak, talán nem én állhatok a dobogó tetejére. Nem is számítottam a sikerekre, bár amikor a rajt előtt egy-két héttel megjelent a nevezési lista, elgondolkoztam, hogy néhányan csak blöffölnek. Akkor már éreztem a környezetem tagjain, hogy bár nem mondták, elvárták a sikert.”
Nem blöfföltek a riválisok, és ő sem. A 62 kg-ban induló versenyző örök elégedetlen, ezért a szakításban elért – második helyet jelentő – 120 kg miatt dühös volt magára. „Pedig annyiszor gyakoroltuk itthon Haragos Attila edzővel, hogy ne kapkodjam el, mégis elsiettem a kísérletet… És a lökésben is maradt bennem még. A vébén mindenképpen türelmesebbnek kell lennem.”
A győzelmét követően Takács Mária, a szövetség főtitkára úgy értékelt, hogy Soóky ezúttal élt a korábban kerülgetett lehetőséggel. Egyenesen világrengetőnek nevezte, hogy már 22 évesen komolyan számolhatnak vele a felnőttek között. Nem megelőlegezett bizalom ez: a 2014-es felnőtt Eb-n hatodik helyével a legjobb magyar lett.
Ki tudja, nem az ismert fiatal néptáncosok között jegyeznék-e most Soókyt, ha nagyjából tíz évvel ezelőtt nem hagyja ott pár társa a csoportot? A barátok nélkül nem akart maradni, édesapja, Soóky Zoltán pedig korábban súlyt emelt, így lecsábította a terembe. A szülő részletekben tanította meg a mozdulatokat, és a sarj nagyon élvezte, amikor összeállt a kép. Igazán akkor szeretett bele a sportágba, amikor ifjúsági kontinensviadalon indulhatott.
Ma is édesapja az edzője, csakhogy ő főállásban a győri térséget felvirágoztató autógyárban dolgozik, sokszor Haragos vagy, mint legutóbb, Szász László utánpótlás-kapitány foglalkozik vele.
„Szerencsére, apa elutazhatott velem az Európa-bajnokságra. A taktikai utasításokat, a döntéseket nem ő hozta meg, viszont segített, ő melegített be, csapkodta a karomat és hasonlók. Mégiscsak ő foglalkozik velem kezdetek óta, ő ismer a legjobban, minden apróságot tud, ami a kiélezett helyzetekben sokat számíthat.”
Bár a győri súlyemelőterem messze áll az ideálistól, Tatán és az edzőtáborokban mindent megkap, ami szükséges a sikeres pályafutáshoz. A már említett vb-n a csapattal kiharcolhatja a riói olimpiai kvalifikációt, és ha megtörténik, várhatóan ő lesz az egyik induló Brazíliában. A lehetőséggel azonban még nem foglalkozik, mindig csak a következő lépésre koncentrál. Ahogy a néptáncban tette.
„Sokszor gondoltam arra, hogy újra elkezdem. Egyszer meg is történt; csakhogy míg én több korábbi csoporttársamat is megismertem, engem senki. Inkább ittam egy rosét a pultnál, aztán hazamentem.”
Legközelebb már a sikeres súlyemelőként azonosíthatják.
