A budapesti kerékpárosok 67%-a hetente legalább 2-3 alkalommal közlekedik biciklivel. Döntő többségük tavasztól késő őszig kerekezik, 27%-uknak volt már balesete, az ütközések több mint 1/3-a autóval történt. A biciklisek a veszélyes kerékpárutakat és az elavult világítási előírásokat bírálják leginkább, ugyanakkor a buszsávban való közlekedés lehetőségét jó iránynak tartják – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának közel 1000 fős felméréséből.
Több mint 1000 válaszadó bevonásával széleskörű kutatást[1] folytatott Dr. Lányi Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának kutatási projektvezetője, hogy feltérképezze a budapesti kerékpáros társadalom közlekedési szokásait, valamint véleményüket a közlekedési helyzetről.
Hetente átlagosan 62,5 km kerekeznek
A megkérdezett kerékpárosok 22%-a naponta, 17% hetente 4-6-szor, 28% hetente 2-3-szor, 33% pedig ennél ritkábban közlekedik kerékpárral. A válaszadók átlagosan 62,5 kilométert tesznek meg egy hét alatt.
10˚C fölött 91% kerékpárral indul el otthonról
A BGF kutatása szerint a válaszadók döntő többsége tavasztól-őszig közlekedik kerékpáron: nyáron 97%, tavasszal 94%, ősszel 79%, télen csak a megkérdezettek 24%-a veszi elő a biciklit. Fontos szempont a napi várható hőmérséklet is: 15˚C alatt még a válaszadók 91%-a kerékpárral indul el otthonról, 10˚C alatt már csak 61%-uk, míg 0˚C alatt már csak a megkérdezettek 24%-a választja a biciklit. A férfiak átlagosan 8˚C alatt teszik le a kerékpárt, a nők viszont már 10˚C alatt felhagynak a kerekezéssel.
A balesetek több mint 1/3-ában autós is érintett
A megkérdezettek 27%-ának volt már balesete, ez az arány a férfiaknál kicsit magasabb: 33%, a nőknél pedig alacsonyabb: 21%. Az ütközések során az esetek 36%-ában autós volt a másik fél, gyalogossal 18%, másik biciklissel 17%, állattal 4% ütközött. A balesetek 1/4-ében nem volt más résztvevője a balesetnek.
A kerékpárosok kiemelték, a balesetek elkerülése érdekében gyakran önvédelemből inkább lemondanak az elsőbbségről egy-egy adott közlekedési helyzetben.
A biciklisek 28%-ától loptak már el kerékpárt
A biciklisek 21%-ától lopták már el egy kerékpárt, további 7%-tól több alkalommal is. A BGF kutatásából kiderül, hogy a lopások ellen a kerékpárok körültekintő lelakatolásával próbálnak meg védekezni a biciklisek, akik kiemelték, azokat az utcai tárolókat, ahol a kerékhez lehet kikötni a kerékpárt, nem tartják megfelelőnek, helyettük a modern, vázrögzítős kerékpártároló kiépítését szorgalmaznák.
TOP3 vélemény a KRESZ módosításokról:
A megkérdezettek véleményezték a KRESZ kerékpárosokat érintő módosításait is:
Kerékpársáv. A kerékpárút – festett vonallal elválasztva, vagy a nélkül – gyakran a járdára kerül. Ez a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak egyaránt veszélyes. (A gyalogosok sokszor nem veszik észre, hogy a járda egy részére nem léphetnének.) A biciklisek kiemelték, hogy számukra és a gyalogosok számára is a térbeli elkülönítés lenne a kedvezőbb megoldás. Hozzátették, az autósok esetében pedig tapasztalataik szerint az a legmegfelelőebb, ha a menetiránynak megfelelő egyirányú kerékpáros sávokban közlekedhetnek, így jobban láthatóak az útesten haladók számára.
Világítás. Az előírások – a régi, dinamós megoldást véve alapul – egyszerre kapcsolható lámpákat, és folyamatos fényforrást írnak elő. Az új elemes lámpák villogó fénye figyelemfelkeltőbb, ráadásul biztonságosabb is, hiszen azok várakozás alatt is világítanak.
Buszsáv. A válaszadók többsége szívesen használja a buszsávot ott, ahol erre lehetőség van, mivel a buszsáv melletti belsőbb sávban haladást kifejezetten veszélyesnek tartják.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
Magyarország legnagyobb, mintegy 18 ezer hallgatót képező főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január elsején a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdasági élet vezető személyiségei.
A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés, valamint az egyéb felnőttképzés terén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.
A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010 májusában a Felsőoktatási Minőségi Díj elismerésben részesült a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, 2012 márciusa óta pedig ISO 9001:2009 tanúsítással rendelkezik. Az intézmény 2011 júniusában tagságot kapott az Európai Egyetemek Szövetségében (EUA), amely Európa vezető felsőoktatási szervezete, míg 2012-ben a Nemzetközi Egyetemi Szövetséghez (IAU), az UNESCO felsőoktatási szervezetéhez csatlakozott.
A BGF a 2013 és 2016 közötti időszakra elnyerte az „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést.
Forrás: Deák Balázs – FLOW PR
