Szerény, alázatos, mégis rendkívül magabiztosan viszi be a tusokat. Egyik legfőbb vágya, hogy az olimpiát ne csak a tévén keresztül, hanem testközelből is átélje. Nem túlzás azt állítani, hogy a Vasas SC junior világ- és Európa-bajnok vívója, egyik alapembere lehet az új aranygenerációnak. Bányai Zsombor nem csak a páston, hanem a magánéletben is sokszínű, így nem véletlen, hogy a beszélgetés közben, szó esett a Krokodilvadász példaképéről, a tájépítészetről, harmóniáról, és persze a párbajtőrről is.
Az emberek többsége fél a hüllőktől. Te ennyire szereted őket, hogy akár a híres természettudós nyomdokaiba lépj?
Olyannyira imádtam az állatokat, hogy kiskoromban zoológus szerettem volna lenni. Akárhányszor elmentünk kirándulni, mindig a vízben voltam, s kerestem az élőlényeket. Rovarokat, békákat fogtam. Talán pont emiatt szerettem volna olyan lenni, mint Irwin, hiszen ő is az egész életét az állatoknak szentelte.
Mégis tájépítészetet tanultál. A növények imádata a másik nagy szenvedélyed, esetleg történt valami, ami miatt kiábrándultál az állatokból?
Szerencsére nem történt semmi, az állatok továbbra is fontosak maradtak számomra. Csupán, amikor el kellett dönteni merre szeretnék továbbtanulni, meggyőztek, hogy inkább egy agrármérnöki szakot válasszak.
Gondolom sokat tudtál a fákról, virágokról is…
Elsőre mindenki ezt gondolná, azonban a növényekhez egyáltalán nem értettem. Ennek ellenére, jó dolog reális célokat kitűzni. A tájépítészet pont így jött. Szeretek építeni, kreatívnak is tartom magam, ami kétségkívül kell ehhez. Kevesen gondolnák, de az emberekről már az sokat elmond, hogy milyen a kertjük.
Mennyire nehéz összeegyeztetni a magánéletet az élsporttal?
Mindig fontosnak tartottam, hogy harmónia legyen az életemben. Bármit csinálok, arra törekszem, hogy azt élvezettel csináljam. Nem volt egyszerű összeegyeztetni az egyetemet a vívással, ráadásul még a kikapcsolódásra is időt kellett szánnom, de sikerült. Ha megtaláljuk az egyensúlyt, akkor mindenre képesek vagyunk.
En garde! Prêts? Allez!
Ha ennyire konkrét elképzeléseid voltak már kisgyerekként a jövődről, hogyan jött az életedbe a vívás?
A családomban szinte elvárás, hogy minden gyereknek sportolnia kell. A tanulás az első, de emellett legyen része az a sport is az életemnek. Eléggé túlmozgásos gyerek voltam, és amikor anyukám hallotta, hogy a vívás fegyelemre tanít és segíti a koncentrációt, egyből beírattak.
Beigazolódtak ezek az állítások, ma már nyugodtabb srác vagy?
Abszolút. Elkezdtem sokkal többet foglalkozni magammal, és amikor egy ellenfél legyőzött, akkor nem rá voltam mérges, hanem magamra. Illetve, azért ez egy veszélyes sportág, kell a nyugodtság, hogy minden rendben legyen.
Az, hogy junior világ-és Európa-bajnoknak mondhatod magad, alátámasztotta, hogy jó sportágat választottál. Mi a helyzet a felnőtt korosztállyal? Mennyire volt nehéz a váltás?
Ezen sokat filozofálgattunk a csapattársakkal. Nyilván nehéz átállni, hiszen ott nem úgy jönnek ki az eredmények. Egyrészt a korosztályok között óriási eltérés van, már csak a vívótechnikában is. Bedobtak bennünket a mély-vízbe azzal, hogy Rédli András után már a mi korosztályunk következik, és az U23-as versenyek helyett a felnőttek között kell bizonyítanunk. Az itt tapasztalt sikertelenségek kicsit visszavetik az embert, de ha megvan benned a kellő alázat, és motiváció, akkor vissza lehet találni a helyes útra.
Erre az idén alaposan rácáfolt Siklósi Gergő, amikor megnyerte a budapesti világbajnokságot.
Nagyon szép és érdekes az ő fejlődése a sportágban. Abban kicsit hasonlít a történetünk, hogy a váltásunk elején neki sem jöttek az eredmények. A világbajnokság pedig kimondottan az ő napja volt, minden a támadás, amit kitalált, bejött neki. Az ilyen eredmények motiválnak engem is, hogy ha belefektetjük a munkát, az egyszer kifizetődik.
Van kedvenc támadás technikád, vagy olyan szituáció, amit egy asszón belül szeretsz?
Mivel alacsonyabb vagyok, ezért inkább a fless-támadásban hiszek, mint a kitörésekben. Szeretem az egytusos asszókat, ott egyszerűen a magabiztosság nyer, persze akkor, ha az ember bevállalja az akciót, amit előre eltervezett.
Milyen céljaid vannak a jövőre nézve, akár egyéniben, akár csapatban?
Természetesen szeretnénk ott lenni Tokióban, bár ez nem lesz egyszerű feladat. Az egész előző szezont annak szenteltük, hogy a csapatra fektettünk a hangsúlyt. Bátran kijelenthetem, mi mindent megteszünk azért, hogy ne a tévében kövessük az eseményeket, és a férfi párbajtőr teljes létszámmal szerepeljen az olimpián. Egyéniben volt egy kisebb hullámvölgyem, remélem, az új szezonban ismét ott leszek a legjobbak között. A többi a jövő titka.
Forrás, fotó: Porubszky Zsolt, Vasas SC, Bányai Zsombor-Párbajtőr Facebook
