WTCC
2016. május 7. szombat, 13:48
Az idei WTCC-szezon legnagyobb újítása a gyártók csapatidőfutama, a MAC3 – A széria promótere elmesélte a Formula.hu-nak, hogyan is lett valósággá a kerékpározásból vett vívmány, és hogy mit vár tőle a közeljövőben.
A MAC3 -ról (Manufacturers Against the Clock) különösen a szlovákiai hétvége után beszéltek sokan, amikor a két legnagyobb gyártó, a Citroen és a Honda között 0.000 másodperc volt a különbség. Francois Ribeiro, a WTCC promótere úgy véli, a széria nagyot nyert ezzel az újítással, a Formula.hu-nak pedig részletesen elmesélte, hogyan jutott el egy kerékpáros verseny megtekintésétől a MAC3 bemutatásáig.
„Ugyanannyi időt töltök motorsportok nézésével, mint más sportágakkal, a MAC3 ötlete például a kerékpárból jött” – nyilatkozta Ribeiro. „Ahogyan az egyik csapatidőfutamot néztem a tévében, ennyit mondtam magamban: ’Ez menő!’ Arra emlékeztetett, amikor öt gyári Seatunk és három-négy gyári Chevrolet-nk volt a WTCC-ben. Akkoriban még nem volt Q1, Q2, és Q3, és a pole-t mindig az a pilóta szerezte meg, aki utolsóként szelte át a célvonalat.”
„Jaime Puig vagy Eric Néve (a Seat és a Chevrolet akkori csapatfőnökei – a szerk.) kiküldte a pilótákat, az egész pedig olyan volt, mint egy balett, hiszen az autók egymás szélárnyékában autóztak. Kerékpározás közben ezek a képek ugrottak be nekem, ezért felhívtam az Eurosportnál dolgozó kerékpár-szakértőket, és beszéltem Greg LeMond-nal (háromszoros Tour de France-győztes amerikai kerékpáros – a szerk) is. Megkérdeztem tőlük, hogyan működik pontosan a csapatidőfutam, amire azt válaszolták, hogy a leggyorsabb sosem az első, hanem általában a negyedik-ötödik-hatodik helyen célba érő.”
Ribeiro azonban nem csak a kerékpáros szakmára hagyatkozott, a WTCC-ben dolgozóktól is kérdezősködött az ötlet létjogosultsága felől. „Ezt követően olyan embereket kerestem meg a paddockból, akikben megbízok: komoly tapasztalattal rendelkező pilótákat, mint Yvan Muller, Gabriele Tarquini, Robert Huff, aztán mérnököket, csapatfőnököket, az FIA-t, hogy mit gondolnak a koncepcióról. Jó lesz-e, az emberek szeretni fogják? Hat hónapba telt, amíg mindenkinek bemutattam a tervet, és szinte senki sem ellenkezett.”
„A MAC3-ról egyébként tavaly májusban kezdtem beszélni a csapatokkal és az FIA-val. Látható, hogy ez egy 11 hónapos folyamatról volt, és teljesen biztos voltam benne, hogy sikere lesz. Ami a sportszakmai részét illeti, nehéz a helyzet, hiszen ha túl közel autózol a másikhoz, az autó eleje kezelhetetlenné válik, ha pedig túl messze, kiesel a szélárnyékból. ’Együtt nyerünk, együtt veszítünk’ – erről szól az egész, hiszen ha az egyikük hibázik, mint a múltkor Huff – annyi is lett a Hondának. Nicky (Catsburg) is hibázott Szlovákiában, oda lett a Lada futása.”
A francia elmondta azt is, miért kedveli annyira a MAC3-mat: „Nagyon szeretem ezt a formátumot, hiszen szokatlan a motorsportban: 10 perccel ezután, hogy végeztél a Q3-mal, ahol csak rólad van szó, ugyanazt végig kell csinálni, teljesen más hozzáállással, a csapattársaiddal együtt. Tudtam, hogy beválik, de hogy őszinte legyek, szerencsések is voltunk, hogy Le Castellet-ben 0.003 másodperc volt a különbség az első két helyezett között. Aztán Szlovákiában 0.000 – ott voltam a tévés kamionban, ahonnan átrohantam az időmérőkhöz, és azt mondtam: ’Látni akarom a fotofinist!’ Amikor megmutatták, egyből rávágtam: ’Ezt ki kell raknunk!’, aztán egyből ki is posztoltuk Facebookra.”
Noha eddig még nem történt nagyobb incidens a csapatidőfutam alatt, Ribeiro azt szeretné, hogy a MAC3 alatt elkövetett hibáknak sokkal nagyobb súlya lenne. „Nagyon örülnék neki, ha a gyártók bajnokság azon múlna, hogy az egyik csapat elrontja a MAC3-at. A pilóták kedvelik, igaz, nehéznek tartják, én pedig azt szeretném elérni, hogy fontosabb legyen, hogy sokkal nagyobb súlya legyen, mint amilyen” – tette hozzá a francia.