A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) felfüggesztette hat szabadfogású versenyző, Veréb István, Mester Milán, Szurovszki Patrik, Lukács Botond, Juhász Balázs és a nehézsúlyú Nagy Mihály válogatott tagságát.
Az indokokról Bácsi Péter, az MBSZ szakmai igazgatója a következőket mondta: „Huszonhat emberből tizenegy jelent meg a miskolci edzőtábor második hetén, elfogadhatatlan magyarázatok miatt. Még a saját egyesületük sem tudott arról, hogy nem vesznek részt a foglalkozáson… A szakvezetés, Dvorák László és Bánkuti Zsolt jelezte a szövetség felé a történteket. Tudtuk, hogy korábban is voltak problémák a válogatottban, de ez végleg kiverte a biztosítékot: a csapat edzőivel egyeztetve meghoztuk a döntést. Az érintett sportolóknak a Körcsarnokban, Bacsa Péter alelnök nagymértékű tiszteletlenség mellett felvázolta a helyzetet: gúnyos mosolyok és közbeszólások kísérték a mondandóját. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy csupán egyvalakitől érkezett olyan visszajelzés, hogy megbánta a tettét.”
Dvorák László szabadfogású szövetségi kapitány további részleteket árult el: „A felém mutatott tiszteletlenségük és a minősíthetetlen hozzáállásuk miatt felfüggesztettük őket, a válogatottban tehát nem tartunk igényt a munkájukra. A most történtek csak az utolsó cseppek voltak a pohárban: rendszeresen véleményezték az edzésen zajló programot, több kérésemet semmisnek tekintették. Miskolcon a következő indokok miatt nem jelentek meg: iskolai beiratkozás, vezetéstechnikai tanfolyamon való részvétel, lomtalanítás, de volt olyan is, aki azzal érvelt, hogy nem ízlik neki a táborban felszolgált étel, sőt az egyik felnőtt birkózót elméletileg az édesapja nem engedte el az összetartásra. Túllépték a határt, tolerálhatatlanná vált a viselkedésük. A fiatalok, a junior- és kadetkorú versenyzők példaértékűen végzik a dolgukat, őket, a jövőt tartom szem előtt, azt, hogy a magyar szabadfogás sikeressé váljon. Elég volt abból, hogy a motivált gyerekek a hisztit látják az edzéseken. Nem ezt kell megtanulniuk, hanem azt a fajta mentalitást, amelynek segítségével jó birkózóvá válhatnak. Többször próbáltam jelezni, komolyabban kellene venni a sportot – mindhiába. A szóban forgó versenyzők elméletileg egy évig vannak felfüggesztve, de embere válogatja, kinél meddig tarthat ez. Ha valaki észhez tér és látom rajta, változni akar, akár fél év múlva visszatérhet, ellenkező esetben tizenkét hónapnál tovább is húzódhat a büntetés.”
Az MBSZ részéről Bacsa Péter ügyvezető alelnök vázolta a helyzetet. Mint leszögezte, a szabadfogású válogatott magyar tagjai 2013 óta nem szereztek világbajnoki érmet vagy helyezést, azóta fokozatos, folyamatos és szemmel látható a romló morális csapatszellem és a szakmai színvonal csökkenése. Ezen nem segített a korábbi években itt dolgozó ukrán edző, Mihail Haracsura sem. E probléma orvoslására nevezte ki a szövetség a szakág szempontjából szintén érem nélkül, egy ötödik hellyel záródó (honosított versenyző révén) 2018-as budapesti vb után a Dvorák László, Bánkuti Zsolt edzőpárost, amelynek tagjai korábbi kiváló, világversenyes dobogós birkózók és bizonyított szakedzők. Ők azzal a megbízatással kezdték munkájukat, hogy állítsák vissza a válogatottság tekintélyét, növeljék az edzések intenzitását, és a kötöttfogású csapattal részben együtt készülve a fizikai képességeket is fejlesszék, mivel ezen a téren is nagy lemaradás volt tapasztalható. Bacsa Péter elmondása szerint azonban egy kisebb csoport különféle egyéni érdekektől vezérelve a kezdetektől szabotálta a munkát, mindenféle mondvacsinált indokkal nem volt partner ebben a megújulásban.
Ennek a káros folyamatnak szabna gátat a mostani felfüggesztés: az érintett versenyzők egy évig nem tagjai a válogatott keretnek, a szövetség nem nevezi őket a nemzetközi és világversenyekre. A sportvezető úgy fogalmazott, mivel úgyis a gödör alján vagyunk ebben a szakágban, ezért a morális megújulás érdekében elkerülhetetlen volt e lépés megtétele.
A kötöttfogásúak és a nők a szövetség értékelése és az eredmények alapján is példamutatóan végzik a szakmai munkát és egy irányban tolják a szakág szekerét, a szabadfogás sajnos eddig is a leggyengébben teljesítő szakág volt. Az MBSZ-nek nem feladata a negatív hozzáállású, eredménytelen sportolók versenyeztetése, csak azért, mert hazánkban ők a legjobbak. Az eddig rájuk költött pénz sokkal jobban és hatékonyabban hasznosulhat a másik két szakágnál. Sokszor elhangzik a szabadfogásúak részéről, hogy kevesebb lehetőségük van, mint a többieknek, ehhez képest az elmúlt években jártak Japánban, Iránban, spanyol téli magaslati táborban, rengeteg szovjet utódállam edzőtáboraiban. Mindenki számára ellenőrizhető az MBSZ honlapjának üvegzseb oldalán, hogy a szabadfogásra költött pénz nem sokkal kevesebb, mint a kötöttfogásé, holott lényegesen kevesebben vannak, az eredményességük pedig nem is hasonlítható hozzájuk.
Bacsa Péter kijelentette, szabadfogásban új alapokról fogja újjáépíteni a csapatot a Dvorák, Bánkuti edzőpáros – akik irányába továbbra is százszázalékos a bizalom –, vannak tehetséges és még romlatlan fiatal (junior, kadet) versenyzők, az ő lelkesedésükre és munkabírásukra fognak építeni, felhasználva a honosított orosz versenyzők tapasztalatait és az általuk megnyílt kaukázusi edzéslehetőségeket.
Forrás, fotó: MBSZ
