„El sem tudják képzelni, mennyi kóros ember dolgozik a sportban…” – tett súlyos kijelentést dr. Budavári Ágota, a Sportkórház pszichológusa, amikor a január elsején életbe lévő Sporttörvényről kérdeztük. A módosított jogszabály előírja, hogy a sportági szövetségek etikai, gyermekvédelmi és sportegészségügyi szabályzatot készítsenek.
reb • Január elsejétől lép életbe a Sporttörvény az Országgyűlés által már elfogadott, a pontos szöveget illetően még közzététel előtt álló módosítása, amely jelentős változásokat hoz a hazai sportéletben. A honlapunkon is írtunk korábban arról, hogy átalakul a sportfinanszírozás: a jogkörök jelentős része visszakerül a Magyar Olimpiai Bizottságtól az EMMI-hez, és feláll a nemzeti utánpótlás-nevelési feladatokat ellátó helyettes államtitkárság.
Van azonban a törvénymódosításnak egy szegmense, amelyre kevesebben figyelhettek fel, holott talán az előzőnél is fontosabb. A Sporttörvény kötelezővé teszi a szakszövetségeknek, hogy etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályzatot hozzanak létre. A szabályok kötelező megalkotásának indoka a sportolók, kiemelten a 18 év alatti versenyzők egészségének, testi és lelki épségének a védelme.
Mint dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár érdeklődésünkre elmondta, a szervezeteknek a törvény életbe lépéstől számítva negyvenöt napjuk lesz elkészíteni a szabályzatokat, amelyek elsősorban arra vonatkoznak, hogy kik, milyen edzői képesítéssel foglalkozhatnak gyerekekkel.
„Teljesen időszerű az előírás – reagál kérdésünkre dr. Budavári Ágota, a Sportkórház nagy elismertségnek örvendő pszichológus szakembere, akinek annyira szívügye a korosztályos sport, hogy immár sokadszorra ad elő honlapunk hagyományos, decemberi utánpótlás-nevelési konferencián. – Edző és versenyző zárt rendszerben dolgozik. Különösen gyermekkorban a közös munka és az erős kapocs rendkívül intim helyzetet teremt, amelyben a tréner türelmetlensége, agressziója, az esetleges testi fenyítés komoly károkat okozhat. Fontos lenne, hogy minél jobb szakemberek dolgozzanak a fiatalokkal.”
A gyermekvédelmi szabályozás a lelki traumák elkerülése mellett a fizikai és a szexuális visszaélések kérdését is felveti. Természetesen nem szabad démonizálni a kétségtelenül képzett és remek trénereket is felvonultató szakmát, ugyanakkor Budavári gyakran hall furcsa történeteket a rendelőjében.
„Az orvosi titoktartás miatt nem említhetek konkrét eseteket, egyet, a szabályokon belül maradva mégis felelevenítek. Az egyik úszókislánnyal beszélgetve az a kép állt össze, hogy edzője igyekszik bagatellizálni a szexuális bántalmazásokról szóló eseteket. Meglepett, mennyire derűsen beszél a tizennégy éves tinédzser, ezért visszakérdeztem, egyáltalán tudja-e, mit jelent megerőszakolni valakit. Nem tudta.”
A meglepő tájékozatlanság mellett az is elgondolkodtató, mégis mit tanulhat a gyerek ettől a felnőttől.
A doktornő egyébként pusztán a szabályok felállításával nem látja garantáltnak biztosítottnak, hogy megtörténik az edzői kar általa kiemelten fontosnak tartott megszűrése.
„Szúrópróbaszerűen ellenőrizni kellene a tréningeken zajló munkát. Külső szemlélőkre van szükség, akik viszonylag függetlenül figyelnek az edzők viselkedésére. El sem hinnék, mennyi a kóros ember. Minél kevesebb a textil a gyereken, annál nagyobb a csábítás, s nem biztos, hogy a baráti-támogatói kapcsolat egészséges viszony marad, olykor homoszexuális csábítás is megjelenik.”
Három évvel ezelőtt Szepesi Nikolett úszó kétes értékű könyvvel hívta fel magára a figyelmet, ám vizsgálatot vont maga után az a része, amelyet a gyerekek molesztálásáról írt.
„Akkoriban úgy éreztem, a magyar közvélemény még nem elég érett arra, hogy a különleges megbecsültségnek örvendő élsportról és szereplőiről elhiggye a negatív töltetű történeteket – folytatja Budavári. – Az azóta eltelt időszakban számos eset pattant ki. A médiának és a különféle közösségi felületeknek köszönhetően nyilvánosságra hozott, mind nagyobb teret kapó esetek segítenek abban, hogy reálisabban ítéljük meg a tökéletesnek hitt sportolókat, edzőket. Hiába világklasszis valaki a maga területén, emberileg lehetnek árnyoldalai. Fontos, hogy nyílttá váljon a beszélgetés, hogy minél több ilyen esetre derüljön fény. Egy-egy élsportolóról, klubról el sem tudnánk képzelni, mégis, súlyos bántalmazások történnek a színfalak mögött.”
(A későbbiekben körképet adunk arról, hogy az egyes szakszövetségek milyen elvárásokat és előírásokat építenek be a létrehozandó szabályzatokba.)
Konferencia a gyermekvédelemről
A Magyar Úszó Szövetség és a Testnevelési Egyetem úszás és vízisportok tanszéke a napokban tartott konferenciát, amelynek középpontjában a gyermekek elleni erőszak megelőzése állt. A szövetség az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, igaz, évtizedekkel ezelőtt történt esetek miatt már korábban felvette a kapcsolatot a társadalmi probléma elismert szakembereivel, így dr. Herczog Mária szociológussal is, aki szakmai ajánlásokat fogalmazott meg, s azok nagy része a sportágfejlesztési tervbe is bekerült. A konferencián Ashley Cox, a brit sportági szervezet jogi bizottságának vezetője a szigetországi tapasztalatokról beszélt. Az ötéves periódust vizsgáló jelentés fontos eredményeket hozott. A szexuális és egyéb erőszak elkövetője rendszerint olyan személy, akiben megbízik a fiatal. A gyermekek megnyilvánulásait nem hiszik el, sokan éppen emiatt soha nem beszélnek mindarról, amit velük történt. A gyermekek nem tudják, kihez forduljanak segítségért. Fontos az is, hogy fel kell hívni az edzők figyelmét a karizmatikus személyiség és az azzal járó hatalom veszélyeire.
• • •
EGY NAP AZ UTÁNPÓTLÁSÉRT
Itt is felhívjuk olvasóink figyelmét honlapunk közelgő utánpótlás-konferenciájára. December 5-én a Hunguest Hotel Milleniumban (1089 Budapest, Üllői út 94-98.) immár hatodszor kerül sor az interaktív, praktikus tanácsokkal, ötletekkel szolgáló napra a Decathlon és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával az utánpótlás-nevelés fontos kérdéseiről.
Azoktól, akik csinálják, azoknak, akik csinálják.
Az Egy nap az utánpótlásért című konferenciáinkról minden információt ITT talál meg.